II. Erzsébet nemesi címet adományozott neki, de a britek egykori miniszterelnöke, Winston Churchill is rajongott érte. Ma is az angol rajzfilmek apostolaként tekintenek rá, csak John Halasként, nem pedig Halász Jánosként, mint ahogy megszületett a századelő Magyarországán.
1912-ben, Pesterzsébeten látta meg a napvilágot. Az édesapja újságíró volt, az édesanyja pedig balerina. A kis János a család hetedik gyermekeként érkezett erre a világra. Fiatalkorától kezdve a rajzolás izgatta, nem véletlen, hogy némi apai segédlettel már tizenévesen az Est-lapok illusztrátoraként dolgozott. Tegyük hozzá, a legnevesebb kiadónál, hiszen a Miklós Andor alapította sajtócsoport csak rikkancsból hatezret alkalmazott.
Tizenhét évesen aztán a fiatal rajzoló gondolt egy merészet és jelentkezett egy hirdetésre, amelyben Párizsba kerestek kirakatrendezőt. Jelentkezett, hiszen akkoriban a francia főváros volt a művészet központja, ő pedig tanulni akart. Az viszont csak kint derült ki, hogy nem kirakatrendezőt kerestek, hanem címfestőt. Egy évig azért maradt, ám később hazatért Budapestre. Itthon aztán a legendás grafikus, Bortnyik Sándor mellé keveredett, ahol megismerte például Pál Györgyöt, aki később George Pal néven lett Oscar-díjas filmrendező. Halász aztán 1936-ban – még mindig csak 24 évesen – megint vette az utazótáskáját, ám Párizs helyett inkább Londonba ment.
Amikor megérkezett az angol fővárosba, senki sem ismerte, néhány évtizeddel később viszont ő lett az ünnepelt hős. Grafikusként helyezkedett el, majd beleszeretett egy fiatal rajzolólányba, Joy Batchelorba, akit el is vett feleségül (annyi bizonyos, hogy született egy kislányuk Vivien). 1940-ben alapította meg a házaspár a Halas-Batchelor rajzfilmstúdiót, amely idővel Európa legnagyobb, leghíresebb stúdiója lett. Ehhez kezdetben persze kellett, hogy a II. világháború alatt az angolok náciellenes propagandafilmeket rendeljenek Halászéktól (itt figyelt fel rá Winston Churchill is). Az anyagi biztonság után a háború végeztével aztán sikert sikerre halmozott a szerelmespár.
1954-ben elkészítették Európa első teljes estés rajzfilmjét. Nehéz témához nyúltak, hiszen George Orwell Állatfarmjából készítettek rajzfilmet. Nem kevesebb, mint 250 ezer fázisrajzból állt össze a felnőtteknek szóló mese, amely aztán meghozta Halászéknak a hírnevet. És nem volt megállás. Ők csinálták az első sztereó rajzfilmet, majd megalkották az Automania 2000 című animációs filmet, amit aztán 1963-ban Oscar-díjra terjesztettek fel. Halász János (ekkor már John Halasként) a rajzfilm apostola lett a szigetországban – az európai Walt Disney-nek nevezeték -, tizenkét könyvet írt a témában és hosszú ideig ő volt a Nemzetközi Animációs Filmszövetség elnöke. Nem mellékesen, sosem felejtette el honnan jött. Olyannyira nem, hogy többször is hazalátogatott és minden nemzetközi fórumon a magyar rajzfilmeseket dicsérte, sőt, még magyar tanítványa is volt.
II. Erzsébet is kifejezte háláját a magyar grafikusnak, hiszen 1972-ben nemesi rangot adományozott neki. A legendás rajzfilmes, akinek stúdiója ma is közismert Angliában, végül hosszú kort megélve, 1995-ben, 82 éves korában aludt el örökre. A felesége, Joy Batchelor négy hónappal később követte férjét. Azóta valahol fent, a magasban rajzol a különleges házaspár…
Nyugodj békében, Halász János és Joy Batchelor!
