Ő volt az első magyar, aki egy kezdetleges repülőgéppel 1909-ben a magasba emelkedett Budapesten, mégis sokan gúnyt űztek a szenvedélyéből. Külföldre távozott, ott is halt meg egy berlini szanatóriumban. Ő a repülés elfeledett hőse, dr. Kutassy Ágoston.
1879-ben született Budapesten s a tanulmányai után köztisztviselő lett. Mindig is izgatta a repülés. Dolgozott a magyar fővárosban és Bécsben is egy minisztériumnál. Aztán hírét vette, hogy a francia Louis Blériot 1909 júliusában 31 perc alatt átrepült a La Manche csatornán Franciaországból Angliába. Kutassy ekkor határozta el, hogy ő szeretne lenni az első magyar, aki a itthon a levegőbe emelkedik.
Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja
Szinte mindenét pénzzé tette és kiutazott Franciaországba, ahol pilótavizsgát tett és rutint szerzett. Kint vásárolt magának egy kétfedelű motoros gépet, amelyet aztán hazahozatott és ősszel Rákosmezőn kezdte meg a kísérleti repüléseit. Semmit sem bízott a véletlenre, a repülőépítése terén élen járó francia szakembereket hozott magával, fából egy hangárt építetett és belekezdett élete nagy álmába.
A felszállási kísérletei aztán rendben kudarcba fulladtak. Megesett, hogy a gép a felszállás után kigyullad s Kutassy csodával határos módon maradt csak életben. Aztán a minden pénzét felemésztő kaland sikerrel zárult – több mint százezer koronát költött a szenvedélyére – , a gép felemelkedett és le is szállt, így pedig elmondhatta magáról, hogy ő az első magyar, aki sikeres repülést tudhat magának Magyarországon. Tegyük hozzá, nem ő volt az első, aki felemelkedett, egy bizonyos Adorján János a bambuszból épített repülőjével felszállt, ám minden esetben a földre zuhant, nem tudta megoldani a leszállást a kezdetleges gépével.
A magyar aviátor azt remélte, a tehetős pestiek majd mellé állnak, ám nem ez történt, sokan csak nevettek rajta. Nagy szívfájdalma volt, hogy amíg Németországban sok pénzzel támogatják Zeppelin gróf léghajókísérleteit, addig itthon senki sem állt mellé. De nem adta fel, 1910-ben például a hőskor többi magyar pilótájával együtt nemzetközi repülőversenyt hoztak Budapestre. Nagy szó volt ez, hiszen itthon csupán 18 repülőgép létezett, Nyugat-Európában viszont már több ezer. Kutassy Ágoston aztán belefáradt, a pénze is elfogyott és 1911-ben befejezte a repülést. Jellemző módon az a csúfság is megesett, hogy a történelmet író pilóta nem tudta kifizetni a lakbérét, a család antik bútorait pedig mélyen áron alul adta el, hogy egy kis pénzhez jusson. Aztán külföldre távozott.
Nem volt itthon akkor sem, amikor a volt felesége, akit még 1909-ben ismert meg Franciaországban, öngyilkos lett. Röntgenkezelőként dolgozott a Mária utcában és egy nap ott lőtte magát fejbe egy pisztollyal a 36 éves asszony. Azonnal meghalt. Ugyancsak az öngyilkosságot látta egyetlen megoldásnak, a 64 éves édesanyja is, aki a budapesti Esplanade szállodában zárta magára az ajtót és ivott mérget.
Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja
Kutassy közben Angliában élt, pirotechnikai tanulmányokat folytatott, rakétákkal kísérletezett és egy ideig együtt dolgozott Mihály Dénessel, aki megalkotta az első „távolba látót”, vagyis a televíziót. A repülés aztán a hőskorszak után gyorsan elterjedt itthon is, az I. világháború alatt már a fronton is bevetették őket, az Osztrák-Magyar Monarchiának például 42 repülőgépet állított csatasorba. Még egy beszédes adat: 1919-ben, a vesztes világháború után 750 repülőgépet foglaltak le Magyarországon a győztes hatalmak. Ebből 640-et Romániába vittek, a többit pedig megsemmisítették.
De visszatérve Kutassyhoz. A hőskor repülőse Berlinben, egy szanatóriumban halt meg 1932-ben, hosszan tartó betegeskedés után. Csupán 53 esztendős volt, mikor örökre elaludt. Az életében nem kaptam meg a neki járó tiszteletet, a halála után viszont jó szokás szerint igen. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, díszsírhelyet kapott, s ma már utcai is viseli a nevét. Talán még az utcában élők sem tudják, ki volt dr. Kutassy Ágoston. Egy biztos, többet érdemelne a repülés hőskorának magyar ikonja.
Nyugodjon békében!
