Szabó Gyula búgó hangja, csodás népi motívumok, tanulságos történetek, amelyek nem tették zizegőssé a kisgyerekeket. Következzék 7 érdekesség a nagy kedvencünkről, a Magyar népmesék sorozatról!
1. A mese ötlete Mikulás Ferencé. Tizenhat éves volt, mikor részt vett az 1956-os forradalomban, ezért 1957 tavaszán kirúgták a középiskolából. Segédmunkásként dolgozott, később földmérőként. Kiskorától imádta a költészetet és a meséket, a népi világot, no meg a filmeket. Ebből gyúrta aztán össze nekünk a kecskeméti műhelyével a Magyar Népmesék sorozatot. Később egy interjúban megkérdezték tőle, mennyire kellett igazodniuk a politikai rendszerhez. Már mosolyogva mesélt egy sztorit arról, hogy amikor klipet forgattak a Neoton Famíliának, egy vágóképen feltűnt az 56-os villamos. Fentről azonnal jött a telefon, hogy mi ez, de végül megértették, hogy a Pannónia Filmstúdióhoz az 56-os villamos volt a legközelebb, azért került be a klipbe, nincs politikai töltete a jelenetnek. Mikulás Ferenc szerencsére ma is él, 82 éves.
2. A készítők kezdetben vérbeli mesemondókat akartak alkalmazni, meg is tették, de idővel rájöttek, hiába hitelesek, a színészek jobb előadók. Volt mesélő Bánhidi László, Tolnay Klári, Avar István és Molnár Piroska is, de aztán Szabó Gyula összenőtt a sorozattal. 1977-ben a debütáló évadban csak két mesét mondott a tizenháromból, 1978-ban nyolc alkalommal volt mesélő, a maradék négynél pedig Molnár Piroska, de utána egészen 2011-ig csak Szabó Gyulát hallhatták a gyerekek.
3. A rajzfilm rendezője Jankovics Marcell volt. Az ő családját is kikezdte a politika, az édesapját 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték, a családját pedig – így az akkor tízéves Jankovics Marcellt is – kitelepítették. Az apát 1956-ban, a forradalom ideje alatt kiszabadították, de a családi háttér miatt Jankovics egy ideig – Mikulás Ferenchez hasonlóan – csak segédmunkásként dolgozhatott. Később a kecskeméti műhelyben aztán együtt álmodták meg és készítették el a csodás mesét. Jankovics Marcell tavaly májusban hunyt el, 79 éves korában.
4. A Magyar népmesék első epizódját 1977-ben adta le a Magyar Televízió (A só címmel), az utolsót, a századikat pedig 2011-ben (Mátyás király arany szőrű báránya). Generációk nőttek fel rajta és generációk érezték úgy, hogy a mesék nekik szólnak.
5. A sorozatot külföldön is imádták, az Egyesült Államokban, Kínában, az arab országokban és Ausztráliában is vetítették a részeket. Sőt, még a Vatikán is megvette a jogokat. A készítők az elején tartottak a külföldi fogadtatástól, ám nem kellett csalódniuk. Számtalan rangos animációs filmszemlén tarolt a Magyar népmesék. Kínában azért volt annyira népszerű, mert az erős képi motívumok közel állnak a keletiekhez. Japánban még maga a császár is megnézte az epizódokat.
6. Ahogy Szabó Gyula hangja összenőtt a mesével, úgy a Kaláka együttes zenéje is tökéletes hangulatot adott az epizódoknak. Az 1969-ben alapított zenekar szerencsére még ma is aktív.
7. A finom erotikus utalások – a népmeséknél általában megjelennek – az arab országokban nem, Romániában ellenben kiverték a biztosítékot. 2009-ben az ottani médiatanács figyelmeztette A bíró okos lánya című részt leadó tévécsatornát, mert szerintük csak este tíz után szabadott volna vetíteni az epizódot. A mesében szereplő lányt ugyanis szinte végig csupaszon ábrázolták a rajzolók.
