A HANG, AMELY MINDIG OTT VOLT VELÜNK: VITRAY TAMÁS SZÜLETÉSNAPJÁRA

Hol sírtunk, hol ünnepeltünk a sporteseményeket nézve, de egyvalami állandó volt, és ahhoz ragaszkodtunk: Vitray Tamás hangjához. A legendás riporter ma 90 esztendős!

Emlékszem arra az estére. Akkor hallottam először a hangját. Visszafogottan beszélt. Pedig valóságos drámát látott és közvetített: a magyar futball épp ott és akkor halt meg egy időre. Mi legalábbis így éltük meg, hiszen a csehszlovák fociválogatott 1969. december 4-én 4–1-re győzte le nemzeti csapatunkat, amely a vereség miatt nem jutott ki a következő világbajnokságra. Emlékszem a hangjára. A kimértségére, a távolságtartására, miközben én azt üvöltöttem hisztis gyerekként, hogy ez nem igaz, hogy ilyen nincs! Vitray Tamás belül, a lelke mélyén élte meg ugyanazt, amit az ország népe, de profi volt akkor is, mint ahogy mindig.

Milliók  nézték a televízió képernyőjén a különböző versenyek közvetítéseit. Futballt, jégkorongot, atlétikát, még a műkorcsolyázást is, amelyet épp Vitray Tamásnak köszönhetően szerettek meg oly sokan. Merthogy ő volt az, aki 1960-ban a honi televíziózás történetében első ízben műkorcsolya Európa-bajnokságról közvetített. És ez a kevés tévétulajdonos rácsodálkozhatott, hogy milyen látványos, milyen gyönyörűséges sportág is ez. Megszoktuk Vitray hangját, megszoktuk, hogy Balczó András úgy nyer olimpiát, hogy ő közvetíti.

Szerettük a hangját, mert általa mi is a sikerek részesei lehettük. Mert általa mi is ott lehettünk 1966-ban Angliában, 1968-ban Mexikóvárosban, 1972-ben Münchenben. Soha nem volt elfogult, és soha nem hagyta, hogy az érzelmek elragadják. Mintha cipelt volna a lelkében valamiféle lakatot, amely lezárta az érzelmek kilengését. Honnan is tudhattuk volna, hogy az önmérsékletre maga az élet tanította meg, a tragédiákkal teli hétköznapok. Hiszen csupán 12 esztendős volt, még gyerek, amikor menekülnie kellett, bujkálnia, hogy túlélje a vészkorszakot. Micsoda fájdalom lehetett megélnie, hogy anyai nagyanyját kivéve valamennyi családtagját elveszítette a II. világháborúban. Édesanyja Auschwitzba került és csak néhány nappal élte túl súlyos betegsége miatt a koncentrációs tábor felszabadítását, már nem tudott hazatérni.

Dacossá és céltudatossá formálta őt a világ. Előbb leérettségizett a Kölcsey Ferenc gimnáziumban, majd díszletmunkásként dolgozott a Magyar Néphadsereg Színházában, hogy aztán már az idegen nyelvek főiskoláján üljön a padban, angol-sajtó szakon. S milyen tökéletes választás volt, hiszen alig-alig beszélt valaki itthon angolul, miközben ő már tökéletesen elsajátította a nyelvet. A sors kárpótolta őt valamelyest az angollal, amellyel karriert csinált. Amelynek segítségével megtehette az első, legfontosabb lépést az álmok útján. Történelmi pillanat: 1958. augusztus 5-én egy sámlin állt. Felvétel is készült róla, és a kamera mutatja, ahogy Vitray Tamás ott a sámlin, kezében egy mikrofonnal, interjút készít egy kétméteres világhírű amerikai atlétával.

Felkérték, mert tudták, hogy jól beszél angolul. Fogalma sem volt a riporterkedésről, a televíziózásról. Ám olyan tökéletesen startolt, hogy 1959. december 1-jén már a Magyar Rádió és Televízió belső munkatársa volt. A folytatásban már ott volt mindenhol. Olimpiákon, világbajnokságokon, s mi szerettük hallgatni, ahogy megosztja velünk a sikereket. Mindenkinek van néhány mondata tőle. A gyere Egérke, gyere kicsi lány! – immár szállóige. Néhány napja büszkén mondta, hogy egyszer levelet kapott Egerszegi Krisztinától, amikor a betegsége miatt nem ő közvetítette valamelyik versenyét. A Magyar Televízió archívumában nagyjából 4000 műsora van regisztrálva. Hétköznaponként a legendás Telesport című műsort vezette, és az imádott kupadöntőket, hazai bajnoki meccseket.

Vitray Tamás szilveszteri műsorokban is szerepelt, még Gina Lollobrigidával is táncolt. Kulturális műsorokat vezetett, felejthetetlen interjúkat készített – külön intézménnyé vált a magyar televíziózás történetében. Aztán 2004-ben, Janics Natasa és Kovács Katalin kajakos olimpiai bajnoki címe után az athéni olimpián elköszönt a nézőktől. Majd 2009-ben megtörtént vele az, amit soha nem gondoltunk volna, az MTV akkori alelnöke költségcsökkentésre hivatkozva elbocsátotta őt.

Vitray Tamás köszöni szépen, azóta is jól van. A magánéletéről is beszél olykor. Háromszor nősült, első felesége Vasvári Terézia két fiúval ajándékozta meg, másodszor Földi Teri színésznőt vette el, majd Kállai Bori színésznővel élt házasságban. Manapság egyedül él, és azt mondja, harmóniában van önmagával, a világgal, és immár a kilencvenes számmal.

Boldog születésnapot, Vitray Tamás!