Az első Oscar-díjakat 1929-ben adták át, a legjobb filmnek járó nagydíjat pedig éppen egy magyar vehette át. De nemcsak ezért kihagyhatatlan a Budapesti Klasszikus Film Maratonon a Szárnyak című film vetítése.
Az első Oscar-ceremónián a Los Angeles-i Roosevelt Szálló Virágtermében mintegy háromszázan gyűltek össze. A vacsorát majd a táncot követően jött a néhány perces díjátadó, amelynek nyerteseit, a modern korral szemben, már hetekkel korábban kihirdették. A díjakat összesen 12 kategóriában osztották ki, az egyes kategóriákban pedig csupán három, kivételes esetben négy jelölt versenyzett. Az első Oscar-díjátadón a legtöbb jelölést a Fox Film gyártásában készült A hetedik mennyország című némafilm kapta, amelynek producere a stúdió magyar származású alapítója, William Fox volt. A film öt jelölésből hármat díjra váltott.
A legjobb drámai rendező díját is, amelyet Frank Borzage, a Dübörgő élet című filmet rendező King Vidor elől vitt haza. Az utóbbi szintén magyar származású volt. King Vidor nagypapája, Vidor Károly ugyanis az 1848/49-es forradalom leverése után emigrált az Egyesült Államokba. A már említett William Fox producerként a Virradat című filmben is közreműködött, amely a legjobb egyedi és művészi alkotásnak nevezett kategória jelölését váltotta díjra.
Fotó: Wikipedia
A hollywoodi stúdiórendszer egyik feltalálójaként számon tartott Adolph Zukor sem hiányozhatott az első Oscar-gáláról, ő producerként örülhetett. Az általa menedzselt, A hontalan hős című film a legjobb férfi főszereplő díját vitte haza. És még nem ért véget az első Oscar-gála magyar szereplőinek listája. Bíró Lajos forgatókönyvírót ugyanis szintén jelölték az Oscarra. És a legrangosabb elismerés: Adolph Zukor volt a producere a legjobb film díját elnyerő Szárnyak című némafilmnek is, amely így a történelem első Oscar-nagydíjának nyertese.
Adolph Zukor Ricsén született, falusi zsidó családba. Az édesapja, Cukor Jákob egy szatócsboltot vitt, ám korán meghalt, a későbbi híres filmgyáros csupán egyéves volt ekkor. Zukor édesanyja, Liebermann Hanna sem kapott sok időt a sorstól, a kisfiú 7 éves volt, mikor az anyukája örökre elaludt. Adolph és testvére, Arthur, nagybátyjukhoz költöztek és 16 évesen döntötte el, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. Kamaszként, néhány dollárral a zsebében vágott neki a nagyvilágnak, és kezdetben nehéz dolga volt az Egyesült Államokban. Szorgalmával és kitartásával végül beindíthatta saját vállalkozását, mégpedig a századfordulón még új találmánynak számító mozgóképre alapozva. Partnereivel felvirágoztatta a Paramountot, ahol stúdióvezetőként 1913 és 1930 között mintegy 80 film producere volt. Életművét 1949-ben Oscar-díjjal ismerték el.
Fotó: flickr.com
De visszatérve a Szárnyakra. A William A. Wellman által rendezett romantikus dráma az I. világháború idején játszódik és két pilóta történetét meséli el, akik ugyanannak a hölgynek a kegyeiért küzdenek egymással. A film bővelkedik látványos repülős jelenetekben, amelyet a korabeli sajtó is méltatott, a speciális effektekért felelős Roy Pomeroyt pedig Oscar-díjjal jutalmazták érte. A produkció nagyszabású jellegét mutatja, hogy míg akkoriban a legtöbb filmforgatás legfeljebb egy hónapig tartott, a Szárnyak kilenc hónapon keresztül készült. Bár a film költségei folyamatosan emelkedtek, a rendező és a producerek is annyira hittek a film sikerében, hogy nem állították le a produkciót.
Megérzésük beigazolódott: a filmet a szakma és a közönség is szerette, a mozikban 63 héten keresztül játszották, és egy csapásra sztárt csinált a főszereplő Charles Rogersből. A Szárnyak máig fontos hivatkozási alap. A Budapesti Klasszikus Film Maraton kihagyhatatlan programja a Szárnyak vetítése. A fesztivál továbbá az Erzsébet királynővel és Az a bizonyos… című vígjátékkal emlékezik a filmet gyártó Paramount Stúdió alapítójára, Adolph Zukorra.
A szeptember 12-én kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maraton programjairól bővebben itt olvashat: Budapesti Klasszikus Film Maraton 2023 – NFI
