Bagaméri ott ácsorgott feszült arckifejezéssel a játszótéren és közben fülelt megállás nélkül… A kamera precízen, pontosan mutatta. Mi pedig gyerekként nem tudhattuk, hogy a Keménykalap és krumpliorr című, kultikus magyar gyerekfilm operatőre Ráday Mihály volt. Igen, a későbbi városvédő Ráday Mihály, aki 81 éve született.
A cselekményre figyeltünk, arra, ahogy Bagaméri mérte a fagylaltját, ahogy Lópici Gáspár, az utca hírmondója mondta a magáét, miközben a kameraman úgy pásztázta a főváros különböző pontjait, hogy örök emléket állítson nekünk. Akkor és később is városvédőként. Aztán egyik pillanatról a másikra megköszönték neki a televíziós munkáját és ez olyan volt számára, mintha kihúzták, kirántották volna alóla a talajt. Szőnyegestül, járdástul, mindenestül. „Azt mondta a televízió akkori vezetője 2010 márciusában, hogy elértem a nyugdíjkorhatárt, és ha neki létszámot kell csökkentenie, akkor számítsak arra, hogy rám is sor kerül. Nem elsősorban az operatőri munkásságomat emlegettem, féltettem, amikor azt mondtam, hogy rendben van. Mit tehettem mást? Tudomásul vettem, hogy az életmű abban az irányban nem folytatható, de speciel a városvédő műsor hozzám kötődött, nekem elhiszik az emberek, hogy az épített örökség milyen fontos, foglalkozni kell vele…”
Fotó: Fortepan/Ráday Mihály
S neki valóban elhittük. Elhittük azt is, amikor már-már drámai hangon, felkavaró képsorokat mutatott egykor szebb napokat látott, ám már lerobbant épületekről. Amikor szinte könyörgött, hogy mentsük meg ezt, vagy azt a házat, parkot, szobrot, teret. Mégsem volt szükség a műsorára. A legendás elgondolkodtató, figyelemfelkeltő képsorokra, amelynek az volt a címe: Unokáink sem fogják látni… „Pedig egyáltalán nem volt költséges a műsor. Havonta egyszer, huszonöt percben jelentkezett. Még felkonferáltam búcsúzóul az utolsó adás végén, hogy kedves nézőink, találkozunk a jövő hónapban… Aztán már soha többet nem kerültem képernyőre…” – emlékezett később.
Városvédő, operatőr, szerkesztő, művészettörténész. Mindez egy személyben volt. Hatalmas tudásanyaggal. Nem csoda, hogy saját műsort kapott és 1979-ben elindulhatott a korszakos műsor. Arra a Ráday Mihályra bízták a vezetését, a szerkesztését, aki addigra már megszámlálhatatlan emlékezetes feladaton volt túl. Rengeteg tévéjátékban, kabaréműsorban, képzőművészeti és dokumentumfilmben dolgozott. De nem csak a kamerát fogta és kezelte, hanem folyamatosan publikált is. Napilapokban, folyóiratokban jelentek meg írásai, részese lehetett a Budapest című folyóirat újraindításában, rendszeres szerzője volt az akkor hihetetlenül népszerű Interpress magazinnak és könyveket írt.
Fotó: Fortepan/Ráday Mihály
Mindig a féltés, a múlt megőrzése, az értékek megóvása vezérelte. Így született 1982-ben az első könyve, majd később a Városvédő beszédek című folytatás. De hozzáfűződik az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyei című tévésorozatból készülő könyvsorozat első kötete is. Hihetetlen energiával és lelkesedéssel dolgozott. Újra és újra felemelte a hangját, ha valamit meg kellett védeni, meg kellett óvni, vagy újjá kellett varázsolni. Legyen szó az Andrássy úti kandeláberekről vagy a Vidámpark 100 éves körhintájáról.
„Nagyon sok helyen jól érzem magam. Firenzénél szebb város kevés létezik a világon, legfeljebb a túl sok eldobott rágógumi lehet némileg zavaró. San Franciscót a színei, a sokfélesége miatt szerettem, Stockholmban az a fantasztikus, ahogyan a metrót sziklába vájták. Külföldön 1963-ban jártam először, amikor még nem nagyon lehetett utazni, de amikor a szüleimet egy régi ismerősük meghívta Stockholmba, engem is magukkal vittek. Akkor szinte megőrültem attól, hogy mennyi mindent lehetne megcsinálni Magyarországon, ami ott már működik. Begyűjtöttem a boltokban a papírzacskókat, olyan akkor még nem volt itthon. Mindent lefotóztam, hogy milyen jó lenne ezt, vagy azt odahaza átvenni. Az más kérdés, hogy nem lehetett, de húszévesen azt gondoltam, hogy valakinek el kell kezdenie…”
Nagyjából kétmillió ember nézte rendszeresen a műsorát. A városvédőt, aki folyamatosan tanított bennünket és üzent nekünk. Ráday Mihálynak három gyermeke született. Két fia és egy lánya, és unokái is lettek. A legendás operatőr, városvédő a nyugdíjazása után sem vonult vissza és lett belőle kizárólag főállású nagypapa. Felesége Ruttka Andrea textilművész mellett nagyon is élénk hétköznapokat élt. Amíg lehetett. És egészen 2021 júliusáig lehetett, amikor is 79 éves korában örökre elaludt.
A legendás színművész, az édesapja, Ráday Imre, no meg édesanyja, Ferda Manyi büszkék lehetnének rá. És ha már a múlt fontossága, Ráday Mihály a Fortepan képmegosztó oldalnak különleges családi fotókat is átadott, az édesapja, Ráday Imre számtalan képét is megnézhetik az érdeklődők ma is. Mert ő ilyen volt. Értékmentő. Mint az a bizonyos műsor…
Nyugodj békében, Ráday Mihály!
