SOKÁIG CSAK Ő HITT A BŰVÖS KOCKA SIKERÉBEN: RUBIK ERNŐ TÖRTÉNETE

A mi kezünkben gyerekként a telefon helyett sokszor volt ott a jojó, a tiki-taki. A fiúk gombfociztak, a lányok Barbie-babát gyűjtöttek, no meg ott volt a Moncsicsi. Aztán egyszer csak jött valami egészen más, valami egészen új.

Csak lestük tátott szájjal, hogy mi az a színes kocka alakú valami. Próbáltuk megfejteni a titkát, hogy miért írnak, beszélnek róla és miért látható ez a semmiből előkerült misztikus kocka egyre több ember kezében? 1974-et írtunk. Gyönyörű tavasz volt, madárfüttyel, orgonaillattal. S ebben a látszólagos idillben egy bizonyos Rubik Ernő feltalált valamit. Akkoriban úgy hívták: bűvös kocka. Az első apró szépséghibája az volt, hogy nem működött. További fejlesztéseket igényelt és Rubik Ernő a lelke mélyén talán már tudta, hogy akár világraszóló találmány is lehet az övé. Így aztán szabadalmaztatta.

Két hónappal később Rubik Ernő besétált a Politechnika Vállalathoz, azzal a céllal, hogy az ő utánozhatatlannak tűnő kockáját sokszorosítsák, és belföldön forgalmazzák. Csakhogy a vállalat vezetői, talán néhány értekezlet után úgy döntöttek, hogy felesleges ezzel foglalkozni, meg egyébként is, kit érdekel? Rubik Ernő érzékelte a totyogást, az időhúzást és december elején azt mondta határozottan: ha 15 napon belül nem történik semmi érdemi lépés a kocka gyártásával kapcsolatban, akkor bizony felnyalábolja a találmányát és olyan messzire viszi a gyártól, amennyire csak lehet. Ugyanekkor történt, hogy az Országos Pedagógiai Intézet szokásos értekezletén is úgy döntöttek, hogy ők sem kérnek a kockából. Tudniillik Rubik Ernő javasolta, hogy lehetne belőle oktatási segédeszköz. Afféle logikát fejlesztő játék.  Amelynek segítségével a gyerekek koncentrálóképessége, kreativitása fejlődhet. Az illetékesek nem így gondolták.

De akkor már nem volt megállás. A kocka, ha lassan, ha kanyarogva is, elindult először ország, majd világhódító útjára. Két esztendővel később már 12 ezer darab bűvös kockát gyártott le a cég, természetesen hazai érdeklődők számára, majd ugyancsak 1977-ben a kocka megjelent a BNV-n és újabb esztendő múltán, vagyis 1978-ban a már elnyerte a kulturális minisztérium nívódíját. Akik legyintettek rá, a fejüket foghatták. Akik nem láttak benne üzletet, elgondolkodtak, hogy érdemes lenne fejest ugrani a Gellért-hegy legtetejéről.

Irtózatos pénzeket hozott a konyhára Rubik Ernő találmánya. Ehhez persze az is kellett, hogy 1978-ban a Construmex bemutatta a kockát a nürnbergi játékvásáron, bár ott még elmaradt a nagy-nagy áttörés. Sem az érdeklődők, sem a gyártók nem törtek ki tapsviharban, s a korabeli beszámolók szerint a kocka több száz más játékkal együtt egy szekrény polcán porosodott. De minden megváltozott és felgyorsult, amikor egy bizonyos dr. Laczi Tibor megismerte a bűvös kockát. Ő akkoriban egy német számítástechnikai cégnél dolgozott, és egyszer magával vitte Ausztriába a játékot. Először 1978-ban exportálták Rubik Ernő „gyermekét” mindössze 2100 darabot, 1979-ben pedig már nagy cikkek jelentek meg a magyar csodáról.

Mert csoda volt az valóban: már vitték az Egyesült Államokba, Angliába, Németországba, Franciaországba, Kanadába, Ausztráliába, Japánba. Rubik Ernő nevét szerte a világban megismerték. Merthogy a bűvös kocka már Rubik-kocka néven hódított. Voltak persze visszafogottabb, már-már kudarccal fenyegető időszakok, jogi és anyagi viták, de a találmány így is felkapaszkodott, felmászott a legfelső polcra.

1980-ban már 16 országban árusították, abban az évben a Triál-nevű vállalat egymillió darabot adott el belőle, 1981-ben ugyanennyit. Az NSZK-ban négymillió darabot vásároltak belőle. Az év játéka lett több országban is. S persze, hogy hamisították, mert megérte – a hamisítvány is pénzt hozott. De Rubik Ernő nem csak anyagi szempontból lett gazdag ember. 1987-ben kinevezték címzetes egyetemi tanárnak. Később pedig a Magyar Mérnökakadémia elnökének – 1996-tól pedig tiszteletbeli elnökének. Megszámlálhatatlan díjat kapott, közöttük Kossuth-díjat is. S a kocka története nem csak a múltunk része. Hihetetlen de igaz: a mai napig több mint 350 millió bűvös kocka került forgalomba. Ez minden idők egyik legnépszerűbb, legkelendőbb játéka.

Rubik Ernő ma 79 esztendős. Annak idején építészetet tanított a budapesti Iparművészeti Főiskolán. De ma is tanít bennünket kreativitásra, logikus gondolkodásra és türelemre. Ő az, aki megmutatta, sosem szabad feladni, ha az ember hisz valamiben. Köszönjük a tanítást. No meg a Rubik-kockát…