Fotó: Nemzeti Hauszmann Program

Ismét az eredeti helyén csodálhatják meg a budai Várba látogatók Senyei Károly Halászó gyerekek elnevezésű díszkútját. A szoborcsoport a II. világháború alatt súlyosan megsérült, majd a Rákóczi térre, a ledér hölgyek közé száműzték.

A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően most már az eredeti helyén és szépségében látható a Habsburg-kapu melletti teraszon. De ki is alkotta meg a Halászó gyermekek kútját? Senyei Károly Pesten született 1854-ben, majd Bécsben és Münchenben tanulta a szobrászat mesterségét. 1888-ban már az uralkodó közvetlen környezetében is ismerték a nevét, olyannyira, hogy maga Ferenc József osztrák császár és magyar király kérésére a bécsi udvar megvásárolta a Virágárus lány című szobrát. Az elismert művész innentől kezdve sorra készítette szebbnél szebb alkotásait.

A Halászó gyerekek kútja (a képen balra) egykoron a Budavári Palota parkjában.
Fotó: Nemzeti Hauszmann Program

1893-ban elkészült a Vigadó téren felállított Ürgeöntő gyerekek kútja, majd élete fő műve következett: a Hősök terén látható királyszobrok közül Szent István és II. Endre szobra is Senyei keze munkáját dicséri. Senyei Károly A Halászó gyerekek kútját egy monumentális medencével álmodta meg a Budavári Palota dunai oldalára. Az 1900-ban felállított műalkotás Ferenc József tetszését is elnyerte, azonban a művész nem élvezhette sokáig alkotásának népszerűségét, mert három évvel később, 65 éves korában elhunyt. Sajnos az életműve nagy része megsemmisült a II. világháború, majd a kommunizmus dúlása következtében. Volt olyan alkotása, amelyet egyszerűen kihajítottak a Budavári Palota ablakából. Így járt a Mária Teréziáról, III. Károlyról és Erzsébet királynéról formázott, carrarai márványból készült alkotása is, melyeket a Habsburg-terem elbontása után távolítottak el ilyen módon.

A szoborcsoport 77 év elteltével ismét a helyére került.
Fotó: Nemzeti Hauszmann Program

A Halászó gyerekek kútja is súlyosan megsérült, később azonban restaurálták. Ám 1957-ben, ideológiai okokból, nem az eredeti helyére helyezték vissza, hanem a Rákóczi térre szállították. Miért pont oda? Nos, mint kiderült, a II. világháborúig a téren állt Ybl Miklós és Mátrai Lajos közösen megálmodott díszkútja, amely azonban a világégés során teljesen megsemmisült. Ezt akarták pótolni Senyei felújított alkotásával. A csodás kutat hamar megszokták a józsefvárosiak, bár a karbantartásával nem törődtek sokat. Ezt jelzi, hogy 11 évvel később az Esti Hírlap megírta, hogy Kaul Ernő, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat fiatal szobrásza napokon át drótkefével tisztogatta a Halászó gyerekeket, mivel 1957 óta egyetlen egyszer sem mosdatták meg a szobrot. Az újság teóriát is gyártott arról, miért pont a Rákóczi téren állították fel Senyei alkotását: a lap szerint a fiúk úgy tartják karjaikban az óriási halat, mintha csak a mögötte lévő vásárcsarnokban vásárolták volna.

Aztán 1976-ban úgy döntöttek, hosszú évtizedek után a Halászó gyerekek kútját rehabilitálják és visszakerülhet a budai Várba. Egy szép tavaszi reggelen jött egy daruskocsi és elvitte a szoborcsoportot. Mindenki meglepődött. Az Esti Hírlap újságírója pedig tollat ragadott és egy glosszában tiltakozott a kút elszállítása miatt. Mint írta: „A kerületi tanács hiába tiltakozott, a Városháza csak virágokat hajlandó adni. A Vár szépül, a körút kopárabb lesz. Itt elvesznek egyet, ott hozzáadnak.” Írta mindezt úgy, hogy tisztában volt vele, Senyei alkotása eleve a budai Vár egyik ékkövének készült. Egy városi legenda szerint a Halászó gyerekek szoborcsoport helyett egy új műalkotás került volna a Rákóczi térre: Makrisz Agamennon, görög származású magyar szobrászművész három nőalakot magába foglaló díszkútja azonban a józsefvárosiaknak nem tetszett, s talán a környéken grasszáló ledér hölgyekre utalva kijelentették: „nem kell ide cégért csinálni…”

A Halászó gyerekek díszkútját hosszas tortúra és hányattatás után újra a Budavári Palota dunai oldalán láthatja a nagyközönség. Hetvenhét év elteltével került ismét az őt megillető helyre. Ez elégtétel Senyei Károlynak, és elégtétel a magyar művészetnek is!

(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)

Előző cikkHA A SZÜLEIN MÚLIK, LELKÉSZ LETT VOLNA ÉS NEM SZÍNÉSZ: PÉCSI SÁNDOR
Következő cikkEGY JÓTÉKONY GRÓF, AKIVEL MÉGIS ELBÁNT A VILÁG: CSEKONICS ENDRE