Ő volt az első magyar szépségkirálynő, aki Európa legszebbje is lett. Sokan ünnepelték Budapesten, voltak, akik viszont tüntettek és összeesküvés-elméleteket gyártottak, Simon Böske ugyanis zsidó származású volt. Pedig még csak 1929-et írtunk…
A kis Simon Böske egy jómódú tiszti főorvos gyermekeként látta meg a napvilágot (napra pontosan 115 éve) és már 16 éves korában felfedezték. A Színházi Élet ugyanis versenyt hirdetett, a Korzó szépe címmel. Keszthelyen Simon Böske nyert, majd ő lett a Balaton Tündére is az újság által indított viadalon. Aztán 20 évesen a 218 induló között Miss Hungáriának is megválasztották. Böske győzelme az író Márai Sándort is megihlette, aki óva intette a rivaldafénytől.
Fotó: Arcanum/Színházi Élet
„Maga nem is tudja, a maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát (mire kötelezte el magát – a szerk). Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?” – írta Márai.
Utóbb kiderült, Simon Böskét nem kellett félteni, attól sem szállt el, hogy Párizsban 16 lány közül Európa legszebbjének választották. Még a francia fővárosban filmszerepekkel ostromolták, hírességek keresték a kegyeit, sőt, egy selyemgyár mintát kívánt róla elnevezni. Böske azonban nem szédült meg a pénztől és a csillogástól, hazajött, a Keleti pályaudvaron pedig ünneplők ezrei fogadták. Volt, aki nem ünnepelni ment, a nyitott autóba ülő lánynak többet is azt kiabálták, hogy „nem vagy magyar!”
Fotók: Arcanum/Színházi Élet
Negyed óra erejéig még Horthy Miklós és felesége is fogadta a szépségkirálynőt, a kormányzó pedig az iránt érdeklődött Böskénél, hogy volt e ideje párizsi verseny után lemenni a Riviérára, mert, hogy az meseszép. Sokáig úgy tűnt, hogy a világszépe címre is pályázhat, ám végül szintén Franciaországban csak Miss Amerikával csapott össze. A diplomatikus zsűri döntetlenre hozta ki a páros szépségversenyt.
Aztán a szerelem is rátalált Böskére, egy gazdag posztó-gyároshoz ment feleségül. Az esküvőjükről minden valamire való újság beszámolt, s úgy tűnt, semmi sem szab gátat a boldogságuknak. Ehhez képest, 1935-ben jött a váratlan hír: Simon Böske, Európa legszebbje hűtlenség miatt adta be a válópert. A házasság utolsó pillanatairól az újságok is beszámoltak. A férj, Brammer Pál is a válást szorgalmazta, így egy tárgyalási nap elég volt ahhoz, hogy új életet kezdhessenek, de már külön.
Simon Böske nem szomorkodott sokáig, a második férje, Jób Dániel a Vígszínház művészeti vezetője lett. Aztán következett a II. világháború. 1929-ben csak bekiabálásokat kapott („nem vagy magyar!”), ám ekkor már az életben maradásért kellett küzdeni. A férjével együtt bujkált a vérzivataros időkben, csoda, hogy sikerült megúsznia a deportálást. A háború után már teljesen visszavonultan élt, mivel a szépségversenyek hosszú évtizedekig szóba sem jöhettek a szocializmusban, Simon Böskét szépen lassan elfelejtették az emberek.
Mindössze 61 éves volt, amikor 1970-ben meghalt a Keszthelyről származó szépségkirálynő. Nem messze onnan, a Balaton túlpartján, Fonyódon éppen akkor egy másfél éves kislányban gyönyörködtek a szülei. Úgy hívták: Molnár Csilla…
