BŰN ÉS BŰNHŐDÉS AZ ÉLET SZÍNPADÁN: SZAKÁTS MIKLÓS TÖRTÉNETE

Cyrano akart lenni, és többszörösen is sikerült neki. Sajnos nem csupán a költő, Edmond Rostand darabjában alakított maradandót – hanem az élet színpadán is. Szakáts Miklós drámai fordulatokkal teli életútja nem csak a színészetről szól, hanem egy vérzivataros, zaklatott, ellentmondásokkal teli világról.

Ítélkezhetünk-e bárki fölött ennyi év távlatából, aki gyengének, sőt gyávának mutatkozott? Kijelenthetjük-e, hogy a bűn és bűnhődés folyamata itt is megvalósult? Szakáts Miklós gyönyörű orgánummal, mély, nyugtató hanggal hatott a közönségre – no meg hihetetlen intelligenciájával és finom szerepjátszásával. Ő volt az intellektuális színész. Tehetségére, művészi képességeire tökéletesen jellemző, hogy mindössze egy évet kellett játszania Kolozsváron és már csábították is Budapestre a Vígszínházba, ahol 1942-ben a háború alatt debütált a Manderley-ház asszonya című darabban. Akkor azt írta róla egy kritikus: „Formás, kedves, rokonszenves színpadi jelenség…”

Csakhogy a világ zűrzavara betört, befurakodott a színházak épületeibe, át és átvágtatott a nézőtéren, megkerülte a függönyt és ott landolt az öltözőben – ott ahol Szakáts Miklós helyet foglalt. És jutott neki egy újabb szerep, merthogy besorozták katonának. Repülős hadapródmesterként teljesített szolgálatot, és 1944-ben megvádolták azzal, hogy az angoloknak kémkedett. Azon az őszön szerződtette őt a Nemzeti Színház, miközben katonai szolgálatot is teljesített. Amikor a kémvádak miatt letartóztatták, mondván hadititkokat szolgáltatott ki az ellenségnek, statáriális bíróság elé állították. Lelkileg felkészült a halálbüntetésre.

Csakhogy a sors valami különös játéka folytán megmenekült. Előbukkant egy ismerős elmeorvos, aki hiteles papíron igazolta, hogy Szakáts Miklós lehet hogy bűnös ugyan, de korlátozott beszámíthatóságú… A statáriális bíróságra is hatott a védekezés, így az akkor már sokat foglalkoztatott színész 5 év szabadságvesztéssel megúszta a kivégzés. Csoda-e, ha az ötvenes években gyakorlatilag folyamatosan megfigyelték? Persze nem csak őt, tulajdonképpen mindenkit, aki valaha kapcsolatba került a nyugati titkosszolgálatokkal, vagy egyszerűen csak gyanúsnak tűnt. A színész testvérét aztán el is ítélték államellenes összeesküvés vádjával. Szakáts akkor még megúszta az újabb retorziót, az újabb meghurcoltatást és ítéletet, ám jött a forradalom és akkor… „Apám nagy hazafias hévvel, sok helyen szavalt forradalmi verseket, részt vett az eseményekben…” Ezt már évtizedekkel később nyilatkozta róla Kinga nevű lánya.

A harcok befejeztével a forradalom leverése után Szakáts Miklóst letartóztatták, és internálták. Kistarcsára került, ahol több kollégájával együtt kezdte meg a büntetését. Ott volt például Darvas Iván is. Amint később kiderült, mindkettőjüket megpróbálták beszervezni, hogy legyenek a rendszer ügynökei, besúgói. Darvas nemet mondott, így aztán neki le kellett töltenie a börtönbüntetését és időbe tellett mire újra visszakapta a régi életét. Szakáts Miklós másként döntött.  Ő Cyrano akart lenni. Játszani akart, színpadon fellépni, filmekben szerepelni, és Kistarcsán igent mondott az elnyomó rendszernek és – valóban Cyrano lett. Cyrano néven írt jelentéseket később. Jelentéseket írt kollégáiról, népszerű írókról, művészekről, közéleti emberekről. Bevállalta mindezt, és csak ő tudja, hogy miként élte meg azokat a hónapokat, éveket. Mert közben folyamatosan játszott, 1960-ban például a Magyar Néphadsereg Színházában fontos szerepet kapott. Cyranóét – a szerepálmát.

Olyan filmekben szerepelhetett, mint a Föltámadott a tenger, a Noszty fiú este Tóth Marival, a Mici néni két élete, az Oldás és kötés, a Fotó Háber, a Fény a redőny mögött, az Egri csillagok, vagy az Alvilág professzora. A beszervezésekor nem csak az 56-os szerepvállalásával, hanem angol kapcsolataival is zsarolták. Tudniillik tökéletesen beszélt angolul. Később, jóval később vált egyértelművé és derült ki, hogy 1957 és 1960, valamint 1967 és 1969 közötti időszakban rendszeresen írt jelentéseket. Közben elvált, az első felesége Nyizsinszkij Tamara volt. Majd elvette a csinos balerinát, Kemény Juditot, akivel 1969-ben elhagyta az országot. Besokallt – talán önmagától is besokallt. Már nem akart Cyrano lenni soha többé. Előbb Londonba mentek, méghozzá az angol titkosszolgálatok segítségével, majd rövid idő után újra pakoltak és meg sem álltak Amerikáig. Dél-Dakotában telepedtek le, de Szakáts Miklós ott már nem színészkedésből, színjátszásból kereste meg a betevőt, hanem helyi egyetemi színjátszó csoportokat vezetett, felesége pedig balettiskolát irányított.

Amikor nyilvánvalóvá vált a disszidálása, az egyik hazai újságban így írtak róla: „Nem felháborító, ha egy olyan, a lehetőségeket messze a képességein felül kihasználó, szerepekkel, rádió és televízió fellépésekkel valósággal agyontraktált színész, mint Szakáts Miklós itt hagyta az országot? Miféle művész és ember az, akinek szinte ömlesztik az alkotói feladatokat, s aki otthagyja hivatását? Márpedig Szakáts Miklós esetében ez történt, hisz mit kezd művészi ambícióival nyugaton egy magyar színész…?”

Aztán a házaspár visszaköltözött Európába és Szakáts a Szabad Európa rádiónál helyezkedett el Németországban. Beszédtechnikát tanított és talán arra gondolt, most jöhet el egy nyugodtabb periódus az életében. Tévedett. A sorsa, amelyben a bűn és bűnhődés szinte végig jelen volt, 1984-ben megpecsételődött. Sűrű, ellentmondásokkal, fájdalmakkal teli életút volt az övé.

Mindössze 64 esztendőt élt…