Ő volt a magyar Madame de Pompadour, a századelő Budapestjének dúsgazdag kéjnője, aki a magyar kormánynak is kémkedett a bécsi udvarnál, s mikor ez kiderült, Polónyi Géza igazságügy-miniszter is belebukott.
Wallenstein Szekszárdon, egy szegény családban született még 1862-ben. Hamar kiderült, csodás külsővel ajándékozta meg a sors, a férfiaknak is hamar feltűnt a még tizenéves Róza üdesége. Így fordulhatott elő, hogy a családhoz járó orvos szemet vetett a még csak 15 éves lányra. Mindent megígért neki, ám amikor kiderült, hogy a lány terhes lett, menekülőre fogta a dolgot. Róza azonban nem hagyta annyiban, megkereste az orvost, s rálőtt egy pisztollyal a csélcsap udvarlójára. Mivel nem jól célzott, a férfi megúszta a merényletet, Wallenstein Róza pedig megszülte a gyermeket, majd Budapestre szökött. Egy ismerőshöz került a kis Alice (aki felnőttként amúgy híres repülőgép-pilóta lett), a csinos Róza pedig az utcán töltötte a mindennapokat és alkalmi munkákból élt.
Fotó: Fortepan/SK
Egy gazdag, idős hölgy sajnálta meg s fogadta be a házába. Etette, itatta, szép ruhákban járatta a még akkor is csak 16 éves, meseszép lányt, aki egy alkalommal a Duna partján sétált elegáns kalapban és csodás ruhában. Minden férfi szeme megakadt rajta, egyvalaki pedig követni kezdte. Egy idősebb, szakállas, láthatóan jómódú úr. Meg is szólította és közölte vele, ő Budapest leggazdagabb bankára és szeretné, ha többet találkoznának. „Maga tetszik nekem!” – mondta válaszol Wallenstein Róza, aki ettől kezdve a tehetős bankár szeretője lett, egészen addig, míg a vagyonos férfi nem döntött úgy, inkább elvesz feleségül egy tiszta erkölcsű hölgyet.
Persze Wallenstein Rózát sem kellett félteni, megzsarolta a bankárt, hogy mindent elmond a jövendőbelijének, ha nem kap jelentős bánatpénzt. Kapott, olyannyira, hogy egy nagypolgári lakást vett belőle. Ekkor már egy délceg katonatiszt volt az udvarlója, aki a bécsi udvarba is bejáratos volt. Belehabarodott a lányba és még azt is elérte, hogy Ferenc József császár személyesen fogadja magánkihallgatáson a lányt. Megvolt rá az oka, hiszen azért mert 15 évesen rálőtt a csalfa orvosra, nyolc hónap börtön fenyegette. Sikerrel járt, Ferenc József ugyanis töröltette a büntetést. Wallenstein Róza boldog volt, hálás a katonatisztnek, de nem annyira, hogy hozzá menjen feleségül. A férfi eszét viszont elvette a szerelem, nem tudott belenyugodni a visszautasításba és egy alkalommal rálőtt a lányra, majd maga ellen fordította a fegyverét. Csodával határos módon Wallenstein Róza nem sérült meg, a katonatiszt viszont azonnal meghalt.
A szépséges fruska ezután is válogatott az előkelő udvarlók közül, majd kitalálta, jót tenne ha előkelő származásúnak gondolnák, ezért arra kérte az alvilági ismerőseit, szerezzenek neki egy rangos férjet. Találtak is egy elszegényedett bárót, nevezetesen Schönberger Bélát, aki eljátszotta az örökségét és abban az időben Tatán dolgozott kocsisként. Wallenstein Róza hozzá ment a férfihoz, így pedig már a jól hangzó Schönberger Béláné bárónak hívták. A férfival nem csupán névházasságot kötött, hiszen együtt is éltek, s a budapestiek rémtörténeteket meséltek arról, ami a furcsa pár kispesti villájában folyt. A cselédeket, szolgálókat folyamatosan megalázták, apró-cseprő okokért kirúgták és olyan is volt, akit megkorbácsoltak, mert nem voltak elégedettek a munkájával.
Aztán robbant a bomba. Wallenstein Róza szépsége ugyanis a nagypolitika fantáziáját is megmozgatta, s felkérték, hogy a bécsi udvarnál vesse be a varázsát és tudjon meg fontos információkat. Mindez talán sosem derült volna ki, ám egy ártalmatlan bírósági tárgyaláson valaki elkotyogta, hogy Wallenstein-nek pikáns megbízása van a magyar kormánytól, sőt, több olyan levélről is tud, amit maga Polónyi Géza igazságügy-miniszter fogalmazott. Az 1907-es év nagy szenzációja volt az eset, s sokáig úgy tűnt, a magyar Pompadour lesz a vesztese, hiszen hamarjában tíz évre kitiltották Budapestről. Végül az igazságügy-miniszter sem úszta meg és beadta a lemondását.
Fotó: Wikipedia
Wallenstein később elvált az adósságban úszó báró Schönberger Bélától. Nagyon nem zavarta, hiszen a hangzatos bárói cím nélkül is pazarul élt, mindig akadt pénzes támogatója. Schönberger végül 1910-ben egy szegénykórházban halt meg Budapesten, pont akkor, amikor Wallenstein hozzá ment feleségül egy német grófhoz. Most az egyszer azonban ő is mellé nyúlt, kiderült ugyanis, hogy a grófnak kétes üzelmei vannak, s korábban lehet, hogy gazdag volt, de már nem az. A megkopott szépségű egykori báróné pénze elfogyott, a házassága tönkrement, s végül 1912-ben Berlinben halálos adag mérget ivott. Wallenstein Róza, a századelő nagy csábítója csupán 50 esztendős volt, mikor megölte magát.
Nyugodjon békében!
