1879-ben született a Borsod megyei Tolcsván egy bizonyos Fried Vilmos, aki később William Fox néven az amerikai filmipar legendás alakja lett, s aki napra pontosan 70 éve aludt el örökre.
Kilenc hónapos volt, amikor a családja úgy döntött, kivándorol Amerikába. New Yorkban kötöttek ki, de ott is nagy nyomorban éltek. Foxnak még 13 testvére született, közülük csak hat maradt életben. A későbbi filmgyáros már nyolcévesen dolgozni kezdett mosodai inasként, és már ekkor jobban érdekelte az üzlet meg a mozi, mint az iskola. Annyira jól forgatta a pénzt, hogy 25 évesen saját mozgóképszínháza volt.
Minden úgy kezdődött, hogy évek szorgos munkájával összespórolt 1600 dollárt. Ebből a pénzből kivett egy helyiséget, alkalmazott egy gépészt és egy zongoristát, és filmeket kezdett vetíteni. Senki sem csaphatta be, mert a bevételt számlálgató pénztáros ő maga volt. A mozijának óriási sikere lett: megesett, hogy rendőrt kellett hívni, mert annyian akartak betódulni az előadásra. Fox később további mozikat nyitott, így rövidesen húsz filmszínháza volt, úgy 250 ezer dollár értékben. 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt félmillió dolláros alaptőkével. Hollywoodban hatalmas stúdiókat nyitott, miközben gombamód nőttek ki a földből a Fox-féle mozitermek.
Később már nem elégedett meg a kis mozikkal, hanem minden nagyvárosba mozipalotákat álmodott. A Fox Film hamarosan százmillió dolláros értéket képviselt. Az akkor még némafilm felfutása megsokszorozta az induláskori 1600 dollárt. A szegénységben született, tolcsvai kisfiúból aztán a hangosfilm bevezetésében is élen járó, dúsgazdag filmgyáros lett, a magánvagyonát 35 millió dollárra becsülték.
Aztán beütött, amit az amerikaiak Nagy Depressziónak hívnak: az 1929-es gazdasági világválság. Ez egyik napról a másikra nyomorba döntötte. A filmgyár részvényei a fekete csütörtökön 90 százalékot zuhantak. Mindenét megszerezték a riválisok. Pontosabban az egyik nagy ellenlábasa. Fox kölcsönt kért és kapott a filmiparban terjeszkedő Western Electrictől, ám a pénzt nem tudta visszafizetni. Így már joggal tarthattak igényt az életművére, a Fox Filmre. A cég megszűnt, a helyén megalakuló 20th Century Fox pedig már az új tulajdonosnak jövedelmezett. De azért a vállalat filmjeinek elején még mindig fölvillan a „William Fox presents” (William Fox bemutatja) felirat, mielőtt a 20th Century Fox felirat megjelenik. A tragikus az egészben az, hogy amikor Fox hitelért folyamodott (összesen 92 millió dollárt kért kölcsön), akkor még semmi jele nem volt a gazdasági összeomlásnak. Éves szinten 72 millió dollárt termeltek a cégei, tehát lett volna miből megadnia a kölcsönt. Igen ám, de a tőzsde bedőlése elvitte a részvényekbe fektetett pénzét. Fox fizetésképtelen lett.
Ráadásul a fekete csütörtök előtt néhány héttel súlyos autóbaleset érte. Long Islanden karambolozott luxusautójával, egy Forddal ütközött. Sofőrje meghalt, a három hölgy utas is megsérült. William Fox élet és halál között lebegett, felépülése után sokáig csak mankóval tudott járni. Három nappal az előtt ment be ismét dolgozni, hogy összeomlott a tőzsde. Fox hiába próbált pénzt szerezni, a hitelezők markából nem szabadulhatott. Végül kénytelen volt mindenét pénzzé tenni: a filmvállalat ára fedezte a kölcsönt, és hozzájutott még 18 millió dollárhoz. A Western Electric azért adott a látszatra, közleményben jelentette be, évi félmillió dollárért szakértőként alkalmazzák William Foxot, ráadásul öt évre…
Fox később elvesztette a pert, amit 200 millió dollárt követelve, a legnagyobb amerikai filmgyártók ellen indított. Azt állította, hogy a hangosfilmekhez használt technikát még a Fox Film fejlesztette ki, azt használják a többiek, de nem fizetnek érte. Állítását nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani. Tegyük hozzá, Foxot sem kellett félteni. Mára kiderült, még vállalkozásának virágzása idején tőzsdeügynököket vesztegetett meg, élete vége felé pedig adócsalásért ítélték börtönre. Igaz, hajlott kora miatt nem kellett cellába vonulnia.
Fried Vilmos vagyis William Fox már nem tudott talpra állni, idővel teljesen elszegényedett. Számtalan színész köszönhette neki a karrierjét, ám amikor 1952. május 9-én meghalt (napra pontosan hetven esztendeje), Hollywoodból senki sem ment el a temetésére… Így búcsúzott a földi léttől a huszadik század egyik legjelentősebb filmgyárosa, aki egy szegény tolcsvai kisgyerekből lett a mozi legendája.
Nyugodj békében, Fried Vilmos!
