Ő volt a némafilmek Kabos Gyulája, a lábai előtt hevert Hollywood, mégsem élvezhette ki a sikereit, mert életét vesztette a II. világháború vérzivatarában. Magyarországon Huszár Pufi néven ismerték, Amerikában Charles Puffy néven lett halhatatlan.
Elfeledtük, pedig csak a tengerentúlon 40 filmet forgattak vele, egy időben ő volt Amerika egyik kedvenc komédiása. Köpcös emberke volt, de egyáltalán nem bánkódott azon, hogy egy mázsánál jóval többet nyomott: éppen ezáltal vált a kabarék kiváló karakterszínészévé. Hochstadt Károlyként, Budapesten látta meg a napvilágot 1884-ben, majd az I. világháború idején lett a híres pesti lokálok, kabarék ünnepelt előadója. Aztán a háború befejezése előtt, 1917-ben gondolt egy merészet, és Amerikába ment. Hollywoodban lecsaptak a jól eladható komikusra. Híres német rendezők filmjeiben is szerepelt, dolgozott Fritz Langgal, és Marlene Dietrich mellett feltűnt a Josef von Sternberg rendezte Kék Angyalban.
Rengeteg pénzt keresett, kisebb megszakításokkal több mint tíz évet élt Los Angelesben. Híres lett, de nagyon hiányzott neki Magyarország. Olyannyira, hogy a hollywoodi villájában minden vasárnap ebédet adott a kint élő magyaroknak, az asztalról pedig nem hiányozhatott a babgulyás, a pörkölt nokedlivel és a baracklekváros palacsinta. Önzetlen volt, rendszeresen húsz-harminc dollárt csúsztatott az ebéd résztvevőinek zakózsebébe. Nagyon jól tudta, ha neki remekül megy is Los Angelesben, sok magyarnak nem jött be annyira a számítása.
Aztán a honvágy hazarepítette, a Dunakanyarban, Verőcén vett pazar villát magának. Oda vonult vissza, kertészkedett és nagyokat sétált a csodás kertben. Ha reggel felkelt, a Dunakanyar szépségében gyönyörködött a teraszáról, vagy kivételes festménygyűjteményét nézegette. Alkalmanként sztárokat fogadott. Gózon Gyula és Jávor Pál is sűrűn meglátogatta a verőcei villában Pufit, de járt ott a legendás filmproducer, Samuel Goldwyn, valamint Harold Lloyd is, aki Amerikában Charlie Chaplin és Buster Keaton mellett a legismertebb némafilmes komikus volt. Karinthy Frigyest is vendégül látta, két tárcanovellájában is megörökítette a burleszkszínész alakját.
Huszár Pufi kifejezetten jó viszonyt ápolt a szintén magyar származású Johnny Weismullerrel, vagyis Tarzannal. Egyszer a mexikói határnál kirándultak kettesben, amikor eltévedtek. A nagy semmi közepén aztán találtak egy kis kunyhót, amelyben két öregúr üldögélt. Bekéredzkedtek, és angolul megkérték őket, hogy maradhassanak éjszakára. Azok meg bólogattak. Aztán Pufi odaszólt Weissmullernek magyarul: „Jó lesz vigyázni, nehogy kipakoljanak bennünket.” Erre megszólalt a két öreg is: „Hát ti is magyarok vagytok?!” Mint kiderült, mindketten még Kossuth Lajossal mentek Amerikába, ám ott ragadtak. Abból éltek, hogy a területről gyógyvizet szállítottak fürdőkbe.
De vissza Verőcéhez. Huszár visszavonultan, de boldogan élt, és eszébe sem jutott, hogy egyszer még menekülnie kell. Aztán a politika közbeszólt. Huszár Pufi zsidó származása miatt nem érezte magát biztonságban, ezért 1941-ben úgy döntött, mégis Amerika lesz az otthona. Túl későn határozta el magát. Az Atlanti-óceánon már alig jártak kereskedelmi hajók, ezért kitalálta, hogy feleségével együtt Tokión keresztül repül majd Los Angelesbe. Nem tudni pontosan, mi történt, egy biztos, Huszár Pufi a feleségével együtt eltűnt, soha senki sem hallott azóta felőlük. Volt, aki biztosra vette, Thaiföldig jutott, ahonnan egy bérelt kisrepülő vitte őket Tokióba, ám a gépet lelőtték. A másik verzió szerint a gépen rosszul lett, és a tokiói landolásnál már halott volt. A hiteles változat – amit a Huszár életét kutató író, Papp Olivér is megerősített –, hogy Moszkván keresztül vonattal utaztak Vlagyivosztokig, ám Magyarország közben hadba lépett a Szovjetunióval, a szovjet hadsereg pedig a Gulágra hurcolta őket. A komédiásnak a szívével és a tüdejével is gondok voltak, a kegyetlen körülmények között pedig nem sok esélye volt a túlélésre. Nem is bírta néhány hétnél tovább. Kicsivel utána imádott felesége is meghalt.
Ha Verőcén járnak és a hegy tetején meglátják az egykori villáját, egy pillanatra gondoljanak Huszár Pufira. Ha már sírja nem lehet a múlt század egyik legnagyobb, elfeledett komédiásának.
Nyugodj békében, Huszár Pufi!