Flegmán hátrafésült haj. Mellé kisfiús mosoly. Laza, de elegáns megjelenés. Ilyen az, amikor Csányi Sándor belép egy étterembe vagy kisétál a világot jelentő deszkákra.
A férfias megjelenés vonzza a hölgyeket. És az élet ajándékaként az ilyen típusú férfiak gyakran válogathatnak a szép nők között, mintha egy gyönyörűen terített svédasztalról falatoznának. Csányi Sándor sokat mesélhetne a sármőrségről, a hódítás izgalmáról. Sokáig a gyönyörű színésznő, Pokorni Lia férje volt. A kapcsolatukról megpróbáltak írni a lapok, ám ők gondosan óvták magánéletüket. Született egy fiúk, aki immár kamaszként a zene világában próbál meg érvényesülni, bár ki tudja, akár még színész is lehet belőle. Amikor a két sikeres színész elvált, meglepték a közvéleményt.
Ekkor jött el egy új korszak Csányi Sándor magánéletében, amelyről így beszélt később: „Rájöttem, hogy vissza kell tartanom magam, mert nagyon sok üresfejű celeb mászkál és én nem akartam az lenni. Nekem az egyéjszakás csajok is olyanok voltak, hogy mindegyik nagyon helyes volt. A válásom utáni kalandom is egy ilyen nagyon helyes csaj volt, ő mondta nekem azt, hogy: „Figyelj Sanyi, szerettek téged valaha? Úgy ölelsz, mintha meg akarnál fulladni…” A macsó aki szeretetre vágyik. Csányi Sándort, a kisfiús mosolyú, jóképű fiatalembert sokan félreismerték. Azt mondták róla: nagyképű, sokszor felszínes. Messze nem ilyen volt. Már csak azért sem, mert nem így nevelték. Az édesanyja volt az, aki a szigorú édesapja mellett megpróbált vigyázni a lelkére is. Az ő szeretete tartotta egyben az önbizalomhiányos fiút. Azt a gyereket, akit az apja tisztességes életre, dolgos hétköznapokra nevelt és készített fel, s aki nem győzte hangsúlyozni, hogy márpedig a roma származása miatt szerinte neki többet kell nyújtania mindenben, mint a kortársainak.
Kevesen gondolnák, hogy a népszerű színész egykoron meglehetősen lehangoló véleménnyel volt saját magáról. Lustának, beszédhibásnak és műveletlennek tartotta saját magát. Ehhez képest mégis arról álmodott, hogy színész lesz. Pontosan tudta, hogy az álmait csak úgy érheti el, ahogy az apjától hallotta és megtanulta: szorgalommal, alázatossággal, tisztességgel. Az 1975. december 19-én, Budapesten született Csányi Sándor elmondása szerint már gyermekkora óta színésznek készült. Az általános iskola befejezését követően épületgépészeti középiskolába jelentkezett és ott is érettségizett. De nem hagyta, hogy bármi eltántorítsa őt az álmaitól. Így aztán jelentkezett a legendás kaposvári Csiky Gergely Színházba, ahol segédszínészként alkalmazták.
Zseniális művészek között tölthette a mindennapjait, magába szívva a kultikus teátrum szellemiségét. S közben folyamatosan felvételire járt. Egyszer, kétszer, háromszor jött el lógó orral, elkeseredve a színművészeti főiskoláról, merthogy nem vették fel. Valahogy nem sikerült elhitetnie a bizottság tagjaival, hogy neki Rómeót, Hamletet, vagy egy pesti aszfaltbetyárt kell eljátszania a kamerák előtt vagy a színpadon. Aztán negyedszerre felvették és bekerülhetett Marton László osztályába. Onnantól kezdve gyorsan a figyelem középpontjába került. A diploma megszerzését követően előbb a Krétakör színház tagja lett, majd játszott Radnótiban, később a Tháliában. Színházi berkekben már pontosan tudták, hogy különleges talentum lakozik benne, ám a nagyközönség előtt a kétezres években vált nyilvánvalóvá, hogy íme, itt egy fiatalember, aki a mosolyával is képes levenni a lábáról bárkit.
Azzal a kisfiús mosolyával. Amikor kihajolt az erkélyen a Csak szex és más semmi című film főszereplőjeként, a hölgynézők egy részének nagyot dobbant a szíve. Csányi Sándor akkor már túl volt több fontosabb szerepen. A Magyar vándor és az Állítsátok meg Terézanyut! is fontos volt a karrierjében, ám az első nagy dobást a Kontroll jelentette 2003-ban. Később pedig Csányi Sándor lett az ügyeletes szívtipró, a romantikus komédiák, szerelmes hangulatú vígjátékok főhőse. Neki elhitte a néző, hogy beleszeretett Ónodi Eszterbe, neki elhitte azt is a nagyérdemű a Coming out-ban, hogy „mégiscsak a nőket szereti”.
Tenki Réka is hitt neki, igaz ő nem a filmvásznon, hanem a magánéletben. Még a 2009-es Poligamy cím vígjáték forgatásán ismerkedtek meg, és azóta elválaszthatatlanok. Szerelem volt az első látásra. Azóta már két gyermekük van, egy gyönyörű lányuk és egy imádnivaló fiúk és hiába kérnek tőlük „kitárulkozó” interjút az újságok, szinte tökéletes falat húztak maguk köré. Ha Csányi Sándor olykor nyilatkozik, meghökkenti az olvasókat, mert egyszer például ezt mondta a kapcsolatukról: „Nagyon sok ideig szólt az életem arról, hogy szívtipró vagyok, megtalálom-e az igazit, összejövök-e valakivel. Negyvenhat évesen rájöttem, engem már nem nagyon érdekel, hogy lehet összejönni valakivel. Ez már nem az én történetem. Engem az érdekel, hogy mi van, ha megtaláltad az igazit. Szerelmes is vagy belé, csak rohadtul idegesít. Akkor mit kell csinálni, ha az ember a falra mászik a feleségétől, miközben természetesen halálosan szerelmes belé. Arra jöttem rá, hogy azt, hogy falra mászunk egymástól, nem lehet kihagyni. Aki azt mondja, hogy nem idegesíti a felesége, az vagy szépít, vagy konkrétan hazudik…”
Hát így élnek ők ketten, illetve most már négyen, de a színésznek Mihállyal, az első házasságából született fiával – aki immár 17 esztendős – is remek a kapcsolata. Mint ahogy a közönséggel is. Rendszeresen színpadra áll, önálló estekkel is szórakoztatja a publikumot. December 19-én lesz 48 éves és immár az is igaz rá, hogy jól áll neki az idő…
Előre is boldog születésnapot, Csányi Sándor!
