A ROCK AND ROLL HAZAI HELYTARTÓJA: MA 76 ÉVES FENYŐ MIKLÓS

Valami Amerika. Fenyő Miklós hozta magával. Ott volt a bőröndjében és méginkább a lelkében. Mert az ifjú Fenyő ugyan a Pannónia utcai általánosban kezdte tanulmányait, de meg sem állt Amerikáig a családjával.

Hány és hány ember álmát válthatta valóra. Hányan álmodoztak arról, hogy eljutnak az Újvilágba, ahol majd tejjel-mézzel folyó Kánaán várja őket, vagy legalábbis egy jobb élet lehetősége. Fenyő Elemér gépészmérnök és Gonda Alice kozmetikus úgy látta jónak, ha 1956 novemberében itt hagyják az országot. Kilenc éves gyermekük kapaszkodott a szülőkbe, s tán fel sem fogta, mi történik körülötte. Miért lőnek, miért rémültek az emberek, és miért menekülnek ők is egy új földrészre.

A Fenyő házaspár akkurátusan nevelte gyermekét és nem csak tankönyvekből kapott megannyi tudást, hanem a zongoraórák során is. Fenyő Miklós már kisgyerekként kitűnt muzikális képességeivel, tehetségével. Zongorázott, kellő alázattal szólaltatta meg a hangszert, miközben óriási hatással volt rá Amerikában a rock and roll. Csoda-e, ha egy életre szóló barátságot kötött ezzel a műfajjal? Hazatérése után a tengerentúli zenei élmények vitték, sodorták tovább az ismeretlen felé. Merthogy itthon még alig-alig ismerték ezt az új műfajt. Fenyő Miklós tett róla, hogy elterjedjen, életstílust adjon és „lázadást szítson”. Mert az volt: a lassú, unalmas, idejétmúlt szirupos slágerek elleni lázadás. 1962 és 1964 között már a Sztár zenekar nyomta a rock and rollt Fenyő Miklós vezetésével, és ez még csak a kezdet volt. A XIII. kerületi Szent István Park afféle kultikus helynek számított. Legalábbis azoknak, akik ott éltek. Társasági összejövetelek, csókcsaták, nagy világmegváltó beszélgetések otthona volt az. S a nagy ábránd – a fiatalok álomképkergetése.

De Fenyő Miklós nem az a fajta ifjú volt, aki ne akarta volna utolérni az álmait. Még 1964-ben a Szent István parki haverokkal megalakította első saját zenekarát, amelynek Syconor volt a neve. Ott játszott vele együtt az a Barta Tamás, aki később a Lokomotív GT legendás gitárosa lett, majd később disszidált, és máig tisztázatlan körülmények között fiatalon halt meg az Egyesült Államokban. De akkor még a Syconorban ifjonti lendülettel nyomták a zenét, egyre nagyobb rajongótábor előtt. De az igazi áttörés három év múlva következett be. Barta Tamást és Hámor Rezsőt besorozták, s az bizony két év katonai szolgálatot jelentett, így aztán a Syconor gyakorlatilag megszűnt. Fenyő teli s tele lelkesedéssel, ötletekkel, új zenekart alakított. S az új zenekart Hungáriának nevezték el.

Talán maguk sem tudták, hogy legendát keltettek életre. Olyan bandát, amely történelmet ír majd a hazai könnyűzene világában. Már a kezdeti sikerek is jelezték, hogy itt különleges dolgok történnek. A megalakulás évében már kislemezt adtak ki, ami akkor óriási szó volt. Azon a bakeliten a Ne vedd el az időm és a Percekre eláll a szavam című számok voltak hallhatóak. S a közönség vette, és hallgatta. S nem csak hallgatta, táncolt rá. Esztendő múltán, 1968-ban a Hungária megnyerte a Ki Mit Tud?-ot is. S ha valaki ott feltűnt, az akár egy életre megalapozhatta sikereit.

Csavard fel a szőnyeget! Táncoltunk rá, igaz? Hányszor és hányszor táncoltunk rá. Félhomályos lakótelepi szobában, miközben a szomszéd dörömbölt a falon vagy az ajtón. Valahol egy nyári estén a kerthelyiségben, boros kóla kortyolgatása közben. Mindegy volt. Az életérzés számított. S persze az ifjúság mámora. S jöttek az újabb és még újabb slágerek, Nem bújok én többé már a subába. Vagy a Szól a rock and roll. A Hungária 1970-ben adta ki első nagylemezét, Koncert a Marson címmel, majd fellépett szerte az országban, és megőrjítette a fiatalokat. Fenyő Miklós lábai előtt hevert az ország. Lányok, asszonyok írtak neki szerelmeslevelet, és ő fokozta a tempót. Turné a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben, a NSZK-ban. Aztán jöttek itthon az újabb fesztiválok, az újabb tapsviharok, sikoltozások. Az volt a fénykor.

Nem csak a rock and rollé – a Hungáriáé is. Mert 1980-ban már Új Hungária néven játszott a zenekar, és a Rock and Roll parti című vadonatúj lemezükből hatszázezer példányt kapkodtak el. Aztán egy év múlva a Hotel Mentholból lett arany, majd később platinalemez. A zenekar a Limbóhintó cím dallal 1981-ben nagydíjat nyert egy fesztiválon, majd 1982 márciusában zsúfolt ház, tizenötezer néző előtt adott koncertet a banda a Budapest Sportcsarnokban. A sikereket közben egy portréfilm örökítette meg, amelynek az volt a címe: Egy pillanat veled. A nagyközönség Fenyő Miklóst és a Hungáriát láthatta testközelből.

Aztán minden megváltozott. Hirtelen csend lett, csakhogy ez nem igaz, mert egyre hangosabban játszott a vadonatúj R-GO, és a Dolly Roll. A szanaszét esett Hungária tagokból alakultak új együttesek. Fenyő Miklós kiadta első szólóalbumát Miki címmel, majd nem sokkal később stílust váltott, amit aztán vagy szerettek, vagy nem. Mint ahogy a Modern Hungáriát is. Afféle magyar Modern Talkingként emlegették őket. Talán nem is véletlenül. Fenyő dolgozott, és közben fiatal tehetségeket fedezett fel, olyanokat, mint például Szandi, és szólókarrierje folytatódott, több, kevesebb sikerrel. A nosztalgiahullám aztán elérte a Hungáriát is. Aki ott volt 1995-ben a Népstadionban, életre szóló élményt kapott: néhány óra erejéig megfiatalodhatott és végigtáncolhatta az eredeti felállással színpadra lépő Hungáriát. Hetvenezren tomboltak önfeledten.

A történet úgy teljes, hogy aztán jött a Made in Hungária. Jött és a mai napig rajongásig szeretik. Önéletrajzi ihletésű zenés játék a József Attila Színházban. Fenyő Miklósról a rock and roll hazai királyáról. És jött a film is ugyanazzal a címmel. S Fenyő, aki szerencsére bírja az iramot, azóta szinte minden évben fellép a margitszigeti Szabadtéri színpadon, ahol telt házas koncerten adja elő imádni és táncolni való szerzeményeit. Mint ahogy a decemberi Fenyő Ünnep is zsúfolt nézőtér előtt zajlik. És még csak 76 éves. Nála nem kor…

Boldog születésnapot!