Ahogy futóversenyben hagyjuk magunk mögött az évtizedeket, úgy érezhetjük egyre erősebben: milyen szerencsések vagyunk. Éltünk.
Jól, rosszul, boldogan, szomorúan. Illúziókat kergetve, vágyak, álmok után futkosva, de egy biztos: a kultúra sokszor sétabotként segített minket végigmenni az élet nevű ösvényen. Támaszkodtunk rá. Mert volt mire és mindenekelőtt volt kikre. Szerencsések vagyunk, hogy a magyar filmtörténet aranykorát nézhettük végig. Bekapcsoltuk a Kékes és Duna márkájú televíziót és rácsodálkoztunk, hogy mennyi mélység és szépség árad belőle. Ha odakint sötét felhők gyülekeztek a fejünk fölött, és mellé hamis ideológiával bombáztak bennünket, jó volt mindezt elfelejteni egy magyar filmet nézve, vagy bármelyik színházba beülve.
Milyen csodálatos művészek gondoskodtak a mi kikapcsolódásunkról, felsorolni is lehetetlen! S mi vörösre tapsoltuk a tenyerünket egy-egy darab láttán a Vígben, a Madáchban, a Tháliában, a Nemzetiben, a József Attilában később a Katonában. S persze vidéken, Kaposvárott, Szegeden, Szolnokon, megannyi színvonalas, és a helyi közönség által imádott társulat láttán. Rajongtunk Sinkovits Imréért, Latinovits Zoltánért, Básti Lajosért, Bessenyei Ferencért, Somogyvári Rudolfért, és a sor folytatható hosszan. Hosszan, elérzékenyülve, nosztalgiázva. S eltemettünk közülük szinte mindenkit és talán ezért is kapaszkodunk azokba, akik még velünk vannak. Ők a fénykor utolsó hírnökei.
Huszti Péter is közéjük tartozik. A holnap 80 éves Huszti Péter. A színész, aki tökéletesen játszotta el Peer Gynt-et, Henrik Ibsen drámájából, aki felkavaróan alakította Szervét Mihályt, Sütő András drámájában. Vagy Jágót Shakespeare Ottelójában. De ő volt az, aki Létai Géza néven meghódította a hölgyek szívét és felkeltette a fiatalok érdeklődését a pilóták varázslatos élete iránt. Aki látta az Őrjárat az égen című filmet, a mai napig rajongással beszél róla. Huszti Péter fiatal volt, jóképű és roppant tehetséges. Addigra olyan filmekben láthatta őt a nagyérdemű, mint a Kőszívű ember fiai, a Fiúk a térről, az Alvilág professzora, vagy a Gyula vitéz télen-nyáron.
1944. május 4-én született Budapesten, jogász édesapa gyermekeként. Talán az édesapja volt az, aki igazán felkeltette az érdeklődését a művészetek iránt. A jogi munka mellett rendszeresen fellépett vidéki színházak zenekaraiban és olykor vitte magával Péter fiát is. Csoda-e ha a gyermeke rácsodálkozott erre a különleges világra, amit a színház jelent? Ám a közös szenvedély és a közös élmények egyszer csak véget értek. A szülők elváltak, így Péter az édesanyjával élt tovább, aki MÁV-tisztviselőként kereste a kenyerét és bizony harc volt a javából felnevelni a fiát, és annak nővérét. A nélkülözés, a szegénység talán még inkább dacossá, elhivatottabbá tette Huszti Pétert, aki 1962-ben a Rákóczi Ferenc gimnáziumban érettségizett, majd tett sikeres vizsgát a színművészeti főiskolára. Pillanatok alatt felfedezték. A híres rendező, Várkonyi Zoltán már gimnazista korában kinézte magának, merthogy látta őt egy iskolai rendezvényen szavalni. S Várkonyi volt az, aki később a felvételinél a rendező szakról ábrándozó fiatalembert meggyőzte, hogy színész legyen. A főiskola után azonnal szerződtette Ádám Ottó a Madách színházhoz, amelynek egészen hihetetlen módon 2007-ig volt a tagja.
Kapaszkodunk Huszti Péterbe, mert nagy idők tanúja, de nem csak tanúja, főszereplője is egyben. Olykor szó szerint is, hiszen a Fekete gyémántokban felejthetetlen alakítást nyújtott. De sorolhatnánk a mozi vagy tévéfilmjeit. Mindig hiteles volt, bármilyen karaktert alakított. Hiteles és elgondolkodtató. Huszti, az örök színész. És mi, akik láttuk legendás színésszé válni, pontosan tudjuk, hogy mit adott ő a magyar színjátszásnak, mit adott a Színművészeti Egyetem katedrája mögül. Merthogy a színjátszás mellett a tanítás legalább annyira fontos az életében. Huszti volt a kikezdhetetlen, a nyugodt életű, botrányoktól mentes színészember. Kétszer nősült, mindkétszer kolleginát vett el. Először Dőry Virágot, aki egy Ádám nevű fiúval ajándékozta meg, majd jött élete szerelme, társa, párja, a gyönyörű Piros Ildikó, akivel azóta is együtt él, és aki ugyancsak egy fiút szült, Gergelyt. Azóta már sok-sok unoka veszi körül a családot.
Huszti Péter holnap 80 éves és visszavonultan él. Azt mondja, gyönyörű volt ez a pálya, amelytől mindent megkapott. Már csak egy vágya van, felfedezni olyan tájakat, városokat, amelyeket eddig még nem látott. S mi, akik valóban szerencsések vagyunk, hogy láthattuk őt játszani, csak azt mondhatjuk: köszönünk mindent, művész úr!
Boldog születésnapot!