AKINEK EGY GENERÁTOR VAN A TORKÁBAN: KOVÁCS KATI 78 ÉVES

Összehúzta magát mindenki, hogy minél többen elférjenek. Legtöbbször a szomszédnak volt televíziója, és a szomszéd udvarias volt és mindenkit beinvitált: jöjjenek csak bátran, mindjárt kezdődik a műsor!

A várva várt műsor, a Táncdalfesztivál! 1966-ot írtunk, s az ország valóban lázban égett. Ilyen nagyszabású showműsor, ennyi kedvenccel, még soha nem volt a Magyar Televízióban. Aztán egyszer csak az a különleges, mély hangú fiatal lány belekezdett és világgá kiabálta, hogy: „Nem leszek a játékszered…” Sokan a rekamiékról, a hokedlikről, a karosszékekből felpattanva állva tapsoltak.

Kovács Kati akkor már ismert énekesnő volt. Sőt, az Év hangja. Merthogy esztendővel korábban, 1965-ben megnyerte a második Ki Mit Tud?-ot. Azt a versenyt, amelyre az édesanyja adta be a jelentkezését. Az egri lány – mondogatták akkoriban róla. Valóban így volt, még akkor is, ha Kovács Kati, az Egerhez közeli Verpeléten született. Persze ennek is megvan az oka. Bár Egerben élt a családja, a II. világháború forgatagában jobbnak látták, ha Verpelétre mennek, s így ott látta meg a napvilágot. Erről így mesélt később: „Verpeléten a későbbi keresztanyám, Király Annuska és a családja adott nekünk szállást, korábban nem ismertük őket. Ő utána kaptam az Anna keresztnevet mikor 1944 októberében megszülettem.”

 „A szeretet szolgálója, miközben abszolút öntörvényű, és mindig a maga útját járja, igazi szabad lélek…” Ezt írták a már befutott énekesnőről, akinek dalai afféle kapaszkodót jelentettek a Kádár-kor kellős közepén, majd jóval később is, ha máshogy nem, nosztalgiából, az ifjúkor utáni vágyódásból. Rá soha nem illett a sztár jelző, még akkor sem, ha külföldön is vastaps, megannyi díj, és elismerés fogadta. Ő mindig a Kovács Kati maradt, az a helyes, közvetlen ember, akinek a torkában egy kisebb generátor dolgozik, mert olyan hangokat képes kiénekelni, amelyet csak nagyon kevesen. Nincs az a stílus, amelyben ne mozogna otthonosan. Rock, pop, jazz, soul. Pedig Kovács Kati nekünk a beat maga.

A szülei korán elváltak, így aztán édesanyja nevelte a három gyermeket, Katit, a bátyját Kálmánt és a húgát, Évát. Az édesapjával persze tartotta a kapcsolatot és kivételesnek érezte azokat a napokat, amikor elkísérhette a teherautó-sofőrként dolgozó édesapját dolgozni. „Egy ilyen alkalommal szomorú embereket láttam, akiknek a bútoraik, s szinte az egész életük ott volt a teherautó platóján. Valahová vittük őket, s apámon is láttam, hogy szomorú. Csak felnőtt fejjel tudatosult bennem, hogy egy Egerből kitelepített család zötykölődött a teherautón. Utólag jöttem rá, miért volt olyan furcsa, szomorú az az utazás, amit kislányként én egyáltalán nem értettem, csak boldog voltam, hogy apukámmal lehetek a teherautó fülkéjében.”

Kovács Kati már gimnazistaként énekesnőnek készült. Mindenhol énekelt. Mindössze 15 esztendős volt, amikor az egri Szilágyi Erzsébet gimnázium tanulójaként már fellépett és egy különleges tiroli dalt adott elő. Nem sokkal később egy másik egri gimnázium amatőr zenekarában már énekesnőként foglalkoztatták. Már próbált stílust teremteni, Janis Joplin és Tina Turner módjára hatást gyakorolni. Így mesélt később erről a korszakról: „A két testvéremnek is van zenei érzéke, de velük ellentétben én megszállottja lettem a zenének. A rádiókban az új dallamokat kerestem, sikerült például befognom a Novi Sad-i adót, amiről akkor nem is tudtam, hogy Újvidék szerb neve. Kicsit még szerbül is megtanultam és állandóan a zenét hallgattam, ami fiatalos volt, újszerű, nyugati.”

A kezdeti lépések voltak ezek, de aztán jött egy pofon a semmiből. A dátum 1962, és Kovács Kati élete nagy fellépésére készülve a Ki Mit Tud? versenyzőjeként egy Little Richard dalt adott elő. Beleadott apait, anyait, ám a zsűri üvöltözést vélt felfedezni az előadásmódjában és eltanácsolta. „Nincs jobb kifejezés nála, egyszerűen kitették a szűrömet az első Ki Mit Tud?-ról. Azt mondták, ez nem éneklés, hanem ordibálás, egyáltalán nem divatos. Elment a kedvem az egésztől, akkor megfogadtam, soha többé nem indulok dalversenyen!” – mondta később. Az érettségi után ápolónői vizsgát tett és az egészségügyben dolgozott, hogy aztán nem sokkal később már a televízió képernyőjén tűnjön fel, méghozzá az egri Park Hotel megnyitó műsorában, Koós János mellett. Így érkeztünk el a második Ki Mit Tud?-hoz, amelyet megnyert, és onnan már valóban csak egy lépés volt a Táncdalfesztivál elementáris sikere. Dolgozhatott az Illéssel, a Metróval az Omegával, külföldön is megjelentek lemezei, ami óriási szó volt itthon. Majd fellépett Koncz Zsuzsával és Zalatanay Saroltával. Slágerek egész sorát adta elő.

Ami magyar előadónak soha nem adatott meg, azt ő megkapta: 1975-ben egy angol popzenei szaklap az Év énekesének választotta! Televíziós műsorokba hívták Németországba, Lengyelországba, a Szovjetunióba. S hogy mennyire sokrétű volt, ezt bizonyítja, hogy Hofi Gézával és Koós Jánossal is többször fellépett. „Egyszer azt mondta valaki, Hofi Géza azért akart velem dolgozni, mert végre talált egy nőt, akinek van humorérzéke és nem sértődik meg, ha viccelnek vele” – emlékezett erre a korszakra az énekesnő.

Kevesen tudják, eredetileg az Édes kisfiam című számot is ráírták, ám egy nap megcsörrent a telefonja: „Az Édes kisfiam-ot nagyon szerettem volna elénekelni, ám egy nap felhívott telefonon Cserháti Zsuzsa. Hosszan ecsetelte, hogy mennyire fontos lenne lelkileg számára, hogy ő énekelhesse el ezt a dalt. Bevallom, meghatottak a szavai, kicsit meg is sajnáltam, így lemondtam a javára. Jól tettem, Zsuzsa egyik legnagyobb slágere lett a dal.”

A férjével (aki informatikus) több, mint 25 éve élnek nagy-nagy harmóniában és szeretetben. Kovács Katinak sok mindent megadott a jó Isten, gyermeket viszont nem. „Évtizedekkel korábban még nem tudtam beszélni róla, ma már tudok. Mindent megpróbáltam, hogy gyermekem szülessen, sok orvosnál megfordultam, de sajnos nem sikerült. Szerencsére nagy a családom, sok-sok gyerekkel” – mondta egy tavalyi interjúban. A Kossuth-díjas előadóművész, énekesnő, az ország kedvence, Kovács Kati ma 78 esztendős. Pedig olyan, mintha tegnap lett volna, hogy ültünk a szomszédnál és a fekete-fehér tévén néztük a Táncdalfesztivált.

Boldog születésnapot, Kovács Kati!