Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Zseniális színész volt, diktatórikus módszerekkel dolgozó rendező, a kommunista hatalom kegyeltjeként pedig sok színész karrierjét törte ketté a Nemzeti Színház igazgatójaként. 19 tény Major Tamásról, akinek megítélésénél érdemes különválasztani a művészt és az embert.

1. Katolikus, kisnemesi családban látta meg a napvilágot 1910-ben Újpesten. Két testvére volt, Ákos és Gábor.

2. Az anyja, Papp Mariska mindig is színésznő akart lenni, rövid ideig színpadra is került. Ő terelgette a színészi pálya felé a fiatal Major Tamást.

Major Tamás (balról) az író, Németh László és a kultúrfelelős Aczél György társaságában.
Fotó: Fortepan/Németh László Társaság

3. Elkötelezett baloldaliként a II. világháború alatt az ellenállásban dolgozott, Kádár János, Révai József vagy éppen Péter Gábor közeli jó barátja lett, az utóbbi pedig a mentora (igen, az ÁVH-s Péter Gáborról beszélünk).

4. Az ellenállás során ismerte meg Gobbi Hildát is. Úgy tűnt, örök barátságot kötöttek, ám pont Major volt az, aki a Nemzeti igazgatójaként eltanácsolta a teátrumból a leszbikus kalandjai miatt szerinte vállalhatatlan Gobbit.

5. A szovjet megszállás után Major villámgyorsan a Nemzeti Színház igazgatója lett. Azt beszélik, csak utóbb derült ki, hogy ki sem nevezték, egyszerűen a romok között besétált a Nemzetibe és mindenkinek azt mondta, ezentúl ő az igazgató.

Major Tamás egy 1972-es felvételen.
Fotó: Fortepan/Kádas Tibor

6. A színészekről káderlapot vezetett. Nem véletlen, hogy 1956-ban, a forradalom alatt eltávolították a székéből. Tevékenyen részt vett benne Sinkovits Imre is, aki ugyebár a Petőfi szobornál szavalta a Nemzeti Dalt. A sors furcsa fintora, hogy néhány évvel később az Egri csillagokban Sinkovits alakította Dobó Istvánt, a hős várkapitányt, Major pedig a magyarokat leigázni akaró török szultánt (telitalálat volt a szereposztás…).

7. Major a forradalom leverése után visszakerült a helyére és kénye-kedve szerint döntött emberi sorsokról. Egyszer a rendező Várkonyi Zoltán azt mondta: „Major a hátamba döfte a kést, de humánus volt, mert nem húzta ki a pengét.”

8. A testvére, Major Ákos a II. világháború után hadbíróként dolgozott és osztott ki halálos ítéleteket, 1956-ban pedig a börtönbe zárt forradalmárok kirendelt védőügyvédjeként asszisztált az ítéletekhez. A harmadik Major-gyerek, Gábor a forradalom alatt külföldre távozott.

A zseniális Kabos László társaságában.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

9. Csákányi Lászlóval is elbánt még a II. világháború végén. Csak egy telefonjába került volna, hogy a kollégát levegyék a Szovjetunióba tartó vonatról. Amikor ezzel kapcsolatban felkeresték, a titkárnőjével annyit üzent, hogy Major elvtársnak sok a dolga, nem érdemes rá várni. Csákányi három évet volt munkatáborban, gyárakban, bányában dolgoztatták…

10. Major a szintén baloldali érzelmű Beck Juditot vette feleségül, róla tudni kell, hogy a II. világháború alatt rövid ideig a tragikus sorsú Radnóti Miklós múzsája és szerelme volt (Radnóti Fanni tudott a heves románcról).

11. A színészek rettegtek Major rendezői módszereitől. Kazimir Károly szerint Majornál tudatos volt, hogy a színészek önbizalmát elvette a próbákon. Imádta a konfliktusokat, a feszültséget. Az erősebb egyéniségek ettől később a darabban szárnyaltak, a gyengébbek tönkrementek.

A Nemzeti Színházat diktatórikus módszerekkel vezette.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

12. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt és országgyűlési képviselő is.

13. Akiket viszont szeretett, azokat óvta, megvédte. Szintén Kazimir mesélte, hogy egy összejövetelen túl sokat ivott, ami már meglátszott rajta. Major elegánsan odalépett hozzá és azt mondta: „Úgy látom, valamivel elrontotta a gyomrát. Menjen fel az irodámba, mondja meg Kovács Aliznak, engedje be magát és ott pihenjen le egy kicsit.”

14. Imádott evezni, kedvenc hobbija volt, hogy a szentendrei szigetnél csónakázott.

A Ki Mit Tud? 1972-es versenyének zsűritagjaként.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

15. Kocsis L. Mihály – aki könyvet is írt Majorról – említette, hogy a színház érdekében még a saját elvtársait is átejtette. Amikor ugyanis egy Friedrich Schiller-darabot akart a Nemzeti Színházba vinni, fent rákérdeztek, hogy milyen nemzetiségű a szerző? Major azonnal rávágta, hogy kelet-német (tehát szocialista), miközben Schiller 1805-ben meghalt. Hol volt akkor még az NDK…

16. Törőcsik Mari hosszú évekkel ezelőtt a tévében mesélt arról, hogyan találkozott először Majorral. Próbáltak, Major pedig rendezőként három perc után lehívta a színpadról a fiatal színésznőt. „Törőcsik, maga nem tud semmit” – mondta egykedvűen. Ehhez képest később az egyik nagy kedvence lett.

17. A színész Blaskó Péter említette, hogy egy alkalommal egy vidéki előadáson vagy nyolcszor ment el az áram és lett koromsötét a színházban. Major egy pillanatra sem ingott meg, a sötétségben egy oda nem illő Brecht-darabból mondott monológokat. A nézők szinte már várták a következő áramszünetet. Ez is mutatja, színészként különleges volt, s a nagyközönség pedig a rendszerváltásig szinte csak ezt az oldalát ismerte.

Mefisztó szerepében…
Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

18. A rendező Sándor Pál 1985-ben, egy évvel Major halála előtt forgatta a Csak egy mozi című filmet, ahol Major egy idős balett-táncost alakított. Sándor szerint az idős színészt már támogatni kellett, ám ahogy beindult a kamera, teljesen átlényegült. Az egyik lábát könnyedén felemelte a mellkasa magasságáig, pedig járni is alig tudott.

19. Major Tamás idős korára sem változott sokat, amikor már nagy betegen kórházba vitték, azt mondta az ápolóknak, ha lábbal előre kell elhagynia az intézményt, senki nem kap tőle hálapénzt. Így történt, 1986. április 13-án, 76 éves korában halt meg.

Nyugodjon békében!

Előző cikkMINDEN, AMIT A LILIOMFI CÍMŰ, LEGENDÁS FILMRŐL TUDNI ÉRDEMES!
Következő cikkEGY HANG, AMELYET AJÁNDÉKBA ADOTT A TEREMTŐ: GREGOR JÓZSEF ÉLETE