Báró Rhédey Gusztáv szigorúan nézett. Volt a tekintetében valami arisztokratikus magabiztosság, miközben kiosztotta a két tesze-toszát: Oszit és Dezsőt.
Szinte minden részben feltűnt a Borsban, mint a hatalom megtestesítője. A burzsoázia diszkrét bája belengte az otthonát, a kastélyt, a fogadásokat, a bálokat – s az egész életét. Báró Rhédey Gusztáv karakterén keresztül mutatta meg a szocialista filmművészet, hogy milyenek is voltak szerintük a nagyságos urak, a bárók, a grófok. Mégsem lehetett szívből gyűlölni a báró urat. S ez, elsősorban a bárót megformáló Tyll Attila érdeme. Tökéletesen hozta a figurát. Megvolt benne minden, ami az eleganciához kell. Pedig az élete, a való világban közel sem a pezsgőspoharak csilingeléséről, a táncos úri-muriról és a lelkes, mindenre kész lakájokról szólt. Merthogy Till Attila megjárta a hadak útját.
A jókötésű fiatalember Tyll Ernő és Hollósy Margit első gyermeke, Margaretta és Ágoston öccse, a II. világháborúban katonaként szolgálta hazáját. Arról nem maradt fenn pontos információ, hogy hány csatában vett részt. Az viszont tény, hogy a Szovjetunióban is szolgálatot teljesített – merthogy ott esett fogságba. A harcok befejeztével sem szabadulhatott, 1945 és 1947 között hadifogolyként próbálta túlélni a megpróbáltatásokat. Az élhetetlen körülményeket, a megaláztatást, a fizikai és lelki terrort. Hogy milyen sebekkel a lelkén, s persze a testén, szabadult, arról később sohasem beszélt.
Fotó: Fortepan/Révész György
Hazajött és mintha a némasággal, a szavak, a mondatok elnyelésével jelezte volna a világnak: zárjuk le a múltat, és nézzünk előre. Csak előre! Így is tett, és nem sokkal a Magyarországra érkezése után már munkát keresett és talált is, ami akkoriban nagy szó volt. Eleinte fuvarozóként kereste a kenyerét, kereste az aprópénzt a megélhetéshez, a mindennapi betevőhöz – a levegővételhez. Mert ez volt akkoriban a luxus: élni. Aztán kétkezi melósból a Debreceni Járási Tanács egészségőre, majd gyámügyi előadója lett. Még nagyon is friss volt a világégés hatása, a háború lenyomata ott volt az emberek lelkében. 1951-et írtunk, amikor Tyll Attila elindult az álmai után. Felvették a színművészeti főiskolára. Lelkes volt és tehetséges. Szépen formálta a szavakat, és meg volt a kellő önbizalma ahhoz, hogy bárkinek a bőrébe bújjon. Így aztán 1955-ben kezébe vehette a diplomáját.
Kezdésként Szolnokon kapott szerződést, majd rövid idő alatt felfedezték és a fővárosba hívták. Így lett a reményteljes színészből 1962 és 1979 között a Nemzeti Színház oszlopos tagja. Ő lett a népszerű Apó. Szeretetből és nem gúnyból ragasztották rá ezt, mert valóban volt benne valami „apóság”. Ő volt a bölcs, a megfontolt, a józan életű, a higgadt, a széles látókörű. Végtelenül türelmes, segítőkész ember volt. Ezt mindig mindenhol kihangsúlyozták vele kapcsolatban. Pillanatok alatt befogadták bármelyik társulatnál tűnt fel, mert a Nemzeti mellett rendszeresen szerepelt a gyulai Várszínházban, később a békéscsabai Jókai színházban, a fővárosban a József Attilában, majd már nyugdíjasként a Népszínházban.
Fotó: Fortepan/Bojár Sándor
Azt írták róla: „Simulékony természete, a konfliktusokat kerülő magatartása miatt a Nemzeti Színház egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt. Apó – akinek kivételes tisztelet járt. És amikor színpadon, vagy filmben megformált egy karaktert, mindez visszaköszönt. A néző, akár a széksorok között, akár otthon, a televízió képernyője előtt, azt láthatta, hogy íme egy színész, aki mestere a szakmájának. Megszámlálhatatlan szerepet formált meg. Ott volt az Őrjárat az égen című sorozatban, a Fekete városban, az Egy óra múlva itt vagyok-ban, a Borsban. Kivételes meséknek adta a hangját. Például a Kukori és Kotkodában, a Mézga családban, a Mikrobiban és a Kérem, a következőt!-ben is hallhattuk a hangját. A Századunkat emlegetik legtöbbször Tyll Attilával kapcsolatban. Mert felbukkant és maradandót alkotott sok történelmi és mesefilmben, ám a Századunk című tévésorozatban úgy formálta meg Horthy Miklós személyét, mint senki – sem azelőtt, sem azóta.
A hobbija a színjátszás mellett a barkácsolás volt. S a nyugodt élethez persze kellett a tökéletes háttér, amelyet felesége, Galgóczi Anna biztosította számára, akit 1948-ban vett el feleségül. Ez a csodálatos nő három gyermekkel Margittal, Annával és Katalinnal ajándékozta meg. Tyll Attila 2002. május 20-án, 78 esztendősen hunyt el. Emlékét nem csak filmtekercsek, és fotók őrzik: Kőbányán, ahol hosszú ideig élt, emléktábla jelzi a házon, hogy itt lakott valaki, aki Rhédey bárót is tökéletesen megformálta.
Nyugodj békében, Tyll Attila!
