Strassnoff Ignác volt a szélhámosok királya. Általában udvari tanácsosnak adta ki magát és hatalomra vágyó egyházi méltóságokat, grófokat, politikusokat vert át. Az élete 65 évéből több mint harmincat töltött börtönben.
1868-ban született Mátészalkán, egy szegény szabó gyermekeként, hogy aztán 18 évesen a nyüzsgő Budapestre kerüljön. Hamar elindult a „karrierje”. 1888-ban a Városligetben található kereskedelmi múzeumból lopott el hat arany és két ezüst zsebórát, aztán a kisstílű akciók után szintet lépett.
Fotó: Arcanum/Színházi Élet
Vértessy Géza álnéven, miniszteri tanácsosként kereste meg István Vilmos szombathelyi püspököt, akinek elegáns rezidenciáján lakott és dőzsölt napokon át. Majd 6 ezer koronát kért a püspöktől, hogy egy nem létező, a bécsi udvarnál befolyásos grófot támogasson vele anyagilag. A csalás után nem sokkal Strassnoff éppen a pesti Andrássy úton sétált peckesen, huszár egyenruhában (egy újabb csalás kelléke volt), mikor egy detektív felismerte és megszólította: Pardon, azt hiszem, mi ismerjük egymást – mondta a nyomozó. Elég baj az! – válaszolta Strassnoff, akinek hamar kattant a bilincs a kezén.
A leghíresebb magyar szélhámos a pályafutása során több mint hatvan álnevet használt. Leggyakrabban miniszteri tanácsosként csalt, de volt ugyebár katona, aranyműves, gyógyszerész, gazdag kereskedő és szerzetes is. Élvezte, hogy átejthet embereket, így akkor is akcióba lépett, mikor itthon híre ment, hogy a hamburgi amerikai konzul Párizsban súlyos beteg lett. Több se kellett Strassnoffnak, a konzul feleségének hamisított levelével járta be a németországi konzulátusokat, s mindenhol adományt kért ápolásra és a pillanatnyi pénzzavarra. Többek között a svéd, a dán, az angol, a francia és az olasz konzul is jelentős összeget adott át az amúgy arisztokratikus megjelenésű és négy nyelven beszélő magyar szélhámosnak.
Nem sokkal később Bécsben tűnt fel, ahol egy idős grófnőnek ígért házasságot. A hölgy annyira boldog volt, hogy gondolkozás nélkül átadott ötvenezer koronát az eljegyzési ünnepségre… Strassnoff másnap már Pozsonyban volt, mint a haditengerészet magas rangú tisztje. Milánóban egy neves ékszerészt vert át, akinek azt mondta, egy grófnénak kell nyakéket vásárolnia. Az ékszerész lépre ment, az álnéven bérelt lakásba vitte a méregdrága nyakéket, ahol megegyeztek az árban. Strassnoff ekkor jelezte, elmegy pénzért a bankba, de addig tegyék csak egy asztal fiókjába az ékszert. Betették, az ékszerész csak azt nem tudta, hogy az asztalfióknak a másik szobában van a folytatása. A magyar csaló átment, kiemelte az ékszert és elsétált a milánói forgatagban.
1906-ban aztán a csalás magasiskoláját mutatta be Zágrábban. Oscar Berger von Wildenegg, titkos udvari tanácsosként érkezett meg, ahol a helyi érsek fogadta. Az egyházi méltóság rezidenciáján lakott napokig és a hatalomvágyó horvát politikusokkal tárgyalt, már ha éppen nem jókat vacsorázott. A látogatás végére aztán gyanút fogott a vendéglátója és a Pestre tartó vonaton elfogták a trükkös magyar csalót. Itthon az újságok viszont Strassnoffot éltették, mivel néhány nap alatt többet ért el a horvát politikában, mint hivatásos magyar politikusok hosszú évek alatt… A szélhámosok királya ismét rács mögé került, amit azért sajnált különösen, mert már megvolt a terve arra, hogyan rabolja ki Pesten az államvasutak Andrássy úti pénztárát. Megtudta ugyanis, hogy éjfélkor váltják le a tízfős őrséget. Már meg is szervezte a saját őrségét, amellyel egy órával korábban megjelent volna leváltani az előző garnitúrát, hogy aztán elvigyék a tetemes pénzösszeget. De erre már nem volt lehetősége.
Fotó: Arcanum/Színházi Élet
Strassnoff Ignácot tehát Zágrábban letartóztatták és elítélték, később pedig hosszú éveket ült Kufsteinben, mígnem 1925-ben szabadult. Még akadtak kisebb ügyei, ám idősebb korára felhagyott a rablásokkal. Hazaköltözött Mátészalkára, ahol egy nála 30 évvel fiatalabb hölgyet vett el feleségül. A városban mindenki ismerte a megszelídült csalót, aki 1931-ben a helyi színházban saját magát alakította egy darabban, később pedig Budapesten is. Strassnoff Ignác életéből film is készült 1966-ban. Benkő Gyula alakította a ravasz szélhámost, a fő ellenlábasát, Mikola nyomozót pedig Márkus László játszotta. A filmet Keleti Márton rendezte. Habár nagyon hittek az alkotás sikerében, végül nem került a legendás filmek közé.
Az évszázad magyar szélhámosa amúgy egy újságírónak azt is elárulta, minden pillanatát élvezte az életének, sokat mulatott magában azon, hogy az emberek mennyire adakozóak, ha azt hiszik, ebből előnyük származhat. A kalandos életű Strassnoff Ignác, a szegény szabó fia, aki püspököt, érseket és magas rangú politikusokat is átvert, végül 65 éves korában halt meg egy debreceni kórházban.
Nyugodjon békében!
